Gyengénlátó Változat

Lázár János: Magyarország ismét alakítója Európa sorsának

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Erős Európa csak erős, és szuverén tagországok kölcsönösen előnyös szabad szövetségéből lehetséges. A magyar szuverenitás megvédése, ezért nem csupán a nemzet érdekérvényesítését szolgálja, hanem az európai országok közösségének megerősítését is - mondta el Lázár János augusztus 20-ai beszédében.

Lázár János országgyűlési képviselő, Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi gondolatai:

 

Tisztelt vásárhelyi emlékezők!

Szent István Király ünnepén, a magyar kormány nevében, Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából és úgy is, mint Hódmezővásárhely polgára megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat. Különösképpen köszöntöm azokat, akik a város határain kívülről, testvérvárosainkból érkeztek.

Szent István király ünnepén első kötelességünk az emlékezés, a főhajtás Magyarország alapítója előtt. Hódmezővásárhelyen sok éve jövünk össze, imádkozunk a hazánkért, ünnepeljük, az állam alapítóját, fejet hajtunk emléke és nagysága előtt. Az emlékezésen túl, felidézzük, Szent István király milyen célt tűzött maga és népe, nemzete elé.  Ez a cél nem kevesebb, mint a keresztény magyar állam létrehozása. Nagyon egyszerűen, a mai világ 20 másodperces híradójának megfelelő formában Szent István király három dolgot akart: Magyarország legyen magyar, Magyarország legyen keresztény, Magyarország legyen független, szuverén magyar állam.

A tisztelet megadásán, a főhajtás kötelességén túl, a mai napon kedves barátaim, önvizsgálatot is tartunk. Önvizsgálatot tartunk azért, vajon nagy király akaratát, végrendeletét, a mögöttünk hagyott időben, az előttünk járó generációk, vajon teljesítették-e. Természetesen tele vagyunk kérdésekkel, sokan dilemmákkal és kételyekkel, hogy a gondolat, amelyet elénk tűzött, a cél, a feladat és a felelősség, amelyet meghatározott, helyes volt-e. Azt remélem, ma 2016-ban, a kételkedőket az idő, az elmúlt, mögöttünk hagyott ezer év tapasztalata, végleg meggyőzte.

Egy valamit ma 2016-ban biztosan állíthatunk. Nem léteznének magyarok a Kárpát-medencében, ha Magyarország Szent István intelmei és célja alapján nem lett volna, és nem lenne magyar. Nem léteznének magyarok a Kárpát-medencében, ha Magyarország nem lenne keresztény, és nem léteznének magyarok a Kárpát-medencében, ha Magyarország nem lenne független, szuverén, önálló magyar állam.

Persze az államiság kérdésén és a nagy nemzetpolitikai létezés kérdésén kívül vannak fontos, személyes üzenetek is. Nagyon sok szülőnek, így nekem is dilemma, hogy vajon gyermekeink kérdésére mit válaszoljunk, hogyan cselekedjenek, milyen terveket tűzzenek maguk elé, milyen világot hozzanak létre maguk körül, mi legyen a program 2016-ban. Minden gyereknek, minden magyar fiatalnak egy dolgot biztosan mondhatunk: nem hibáznak és nem tévednek, ha személyes életükben két dolgot maguk elé tűznek: legyenek jó keresztények és legyenek jó magyarok. Ez az igazi tőkesúly, ez az erkölcsi, morális tartás, ez az erő, a mérce, az igazi dolog, amellyel különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. Ez jelenti a valódi szívet.

Szent István szerint mi magyarok, akkor maradunk meg, ha hitünkben keresztények, hűségünkben magyarok, cselekedeteinkben a független, szuverén szabad magyar állam védelmezői és polgárai vagyunk.

E város megválasztott országgyűlési képviselőjeként kötelességem, hogy e harmadik dologról külön is szóljak. Minden nemzeti ünnepük valamiképpen a szabadságról szól, a magyarság felnőtté válásáról.  Itt van nekünk március 15-e, amely nemcsak az aktuális elnyomó hatalom, az osztrák birodalom elleni küzdelem napja volt, hanem dacos szakítás azzal a törekvéssel is, hogy a magyar nemzetet bárki mesterségesen elmaradottságban tudja tartani. Ahogy 1956. október 23-a sem csupán közvetlen történelmi előzménye annak a szabadságnak, amit végre 1989-ben megszereztünk, s amelyben ma is szabadon élhetünk. 1956 leghaladóbb törekvései a szovjet birodalmon kívül nemet igyekeztek mondani magára a hidegháborúra, a két pólusú világrendre is. Ezek a törekvések Magyarországot semleges, független, önálló országként képzelték el kelet és nyugat között, középen. Olyannak, amilyennek talán Szent István is ezeregyszáz esztendővel ezelőtt. Amikor nem csupán megálmodta, de meg is teremtette a magyarok saját országát, mely hű szövetségese ugyan a keresztény Európának, de politikáját mindig a saját, jól felfogott érdekeiből vezeti le. A mostanában oly sokszor emlegetett nemzeti szuverenitás ugyanis a gyakorlatban ezt jelenti. Isten adta jogot, hogy egy országnak, egy nemzetnek nem kell a saját érdekeit idegen érdekeknek alárendelnie. Azt, hogy egy országnak nem kell olyan törvényeket és olyan intézkedéseket hoznia, amelyeknek saját polgárai a vesztesei lesznek, nem pedig a nyertesei.

Augusztus 20-a a magyar nemzeti szuverenitás megszületésének és ezeregyszáz éves folytonosságának az ünnepe. Pontosabban, közel megszakítások nélküli folytonosságának az ünnepe. Nemzeti szuverenitásunk ugyanis a történelemben sokszor sérült, ha el végül nem is veszett soha. Sérült, amikor nagy birodalmak elnyomása alá kerültünk, a törökök, a Habsburgok, a harmadik birodalom és a szovjet birodalom elnyomása alá. Sérült, amikor a magyar alkotmányosság erőszakkal került felfüggesztésre, amikor a bábbá vagy bűnsegéddé tett magyar állam nem oltalmat jelentett a saját polgárai számára, hanem valódi veszélyt.

Ám, ne higgyük, hogy egy nemzet szuverenitását csak akkor kell megvédenünk és csak akkor kell érte küzdenünk, amikor idegen csapatok állomásoznak az ország területén. Janicsárok, labancok, barna ingesek vagy pufajkások. Nem, a nemzet szuverenitásáért békeidőben a szabadság idején is, újra és újra meg kell küzdeni. A nemzeti szuverenitásra ugyanis a nemzeteken és országhatárokon átívelő pénzügyi, piaci érdekek épp úgy veszélyt jelentenek, mint az olyan hibásan megalkotott politikai konstrukciók, mint a mai állapotában létező Európai Unió. Legyen nagyon világos, nem Európa pártiságról vagy Európa ellenességről van itt szó, hiszen nem az Európai Unió eszményével van baj, hanem a gyakorlatával. Ezért nem is arra volna szükség, hogy az Európai Unióból újabb országok lépjenek ki, hanem arra, hogy Brüsszel ne lépje át újra meg újra azt a határt, ahol a tagországok szent és sérthetetlen szuverenitása kezdődik.

Ma ugyanis Brüsszel nagyobb határsértő, mint a bevándorlók. Újra, meg újra megsérti vagy megsértené a tagországok szuverenitását, önrendelkezéshez fűződő jogát, szabadságát. Még szerencse, hogy nem hagyjuk. Nem igaz ugyanis az az érvelés, hogy a tagországok mindörökre lemondtak a szuverenitásukról, a szabadságukról vagy azok releváns részeiről, amikor az Európai Unió tagjai lettek. Az uniós tagsági szerződés nem egy biankó csekk volt Brüsszelnek, amit aztán a létező Európai Unió senki által meg nem választott, zéró legitimációjú vezetői kény és kedv szerint beválthatnak. Amikor csak nekik tetszik. Ilyesmiről soha nem volt szó. Nem volt szó akkor sem, amikor 2004-ben Magyarország népe népszavazás keretében az Európai Uniós tagság mellett tette le a voksát. Ilyesmiben egyetlen, a szuverenitására valamit is adó európai ország sem menne bele soha.

Meggyőződésünk szerint, az Európai Unió nincs még kész, építési terület csupán. Egy szép eszme, hol jobb, hol pedig rosszabb megvalósításának, építésének vagyunk a szemtanúi, illetve ami minket, magyarokat illet: 2004 óta már a részesei. 2010-ig csupán a passzív, némán bólogató, 2010 óta pedig immár a cselekvő részesei, akikkel már nem csupán megtörténnek a dolgok, hanem maguk is alakítói vagyunk a történetüknek.

Augusztus 20-án ezért nem csupán elfogadható, de véleményem szerint egyenesen kötelező feladat minden szuverenitás párti politikus számára az, hogy ezekről a kérdésekről világosan szóljon. Nekünk magyaroknak nincs okunk csendben maradni, amikor Európa jövőjéről vagy jelenlegi politikájáról van szó. Nincs okunk kishitűnek lenni és nincs okunk berezelni a szankciókkal való fenyegetőzésektől vagy a kiátkozás lehetőségétől. Nem csak jogunk van ragaszkodni a nemzeti szuverenitásunkhoz, de a józanész is azt diktálja, hogy ragaszkodjunk hozzá. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon Európában is mindenkinek ez az érdeke.

Az Európai Unió ugyanis nem egy több száz éves, nemzedékek és konfliktusok során tökéletesített politikai szövetség, hanem egy olyan kezdeményezés, amely sajnos még mindig csak tesztüzemmódban van.  Gondolják csak meg, a létező Európai Unió olyan kihívásokkal néz szembe manapság, amelyre az alapító atyák, a második világháború után Európát megálmodók soha nem gondoltak. Csak három a legnagyobb problémák közül: pénzügyi belső válságok - tegnap Görögországban, holnap talán Olaszországban -,  Nagy-Britannia kilépése az unióból, és végül, de a mi szempontunkból talán elsősorban, soha nem látott bevándorlási krízis. Aki ebben a helyzetben azt várja az egyes tagországoktól, az egyes népektől és nemzetektől, hogy némán, a lábhoz tett fegyverrel alkalmazzák a saját népük ellen azokat az életidegen regulákat, amiket az eurozóna tagjai, vagy az Európai Unió vezetői, eurokratái választottak, annak a szívével és az eszével is komoly gond van.

Tetézi, ki elfödi a bajt – mondja a magyar. A nemzeti szuverenitást semmibe vevő kötelező betelepítési kvótás megoldások csak szőnyeg alá söprik a háború utáni Európa talán legnagyobb problémáját. Azt, hogy ellenőrizetlen embermilliók dörömbölnek a falainknál, és legfőképpen azt, hogy Európa világpolitikai ereje és nemzetközi tekintélye drámaian meggyengült. Ez ma a valódi helyzet. Brüsszel gyenge, és ahelyett, hogy újra erőssé igyekezne válni, a saját tagországaival keménykedik és erőszakoskodik. Ez pótcselekvés. Erős Európa csak erős, és szuverén tagországok kölcsönösen előnyös szabad szövetségéből lehetséges. A magyar szuverenitás megvédése, ezért nem csupán a nemzet érdekérvényesítését szolgálja, hanem az európai országok közösségének megerősítését is.

Szent István országa évszázadokon át védte Európát a külső ellenségtől. Ha kell, most megvédjük Európát saját magától, az erős Európa megteremtését szem elől tévesztő önsorsrontó politikától is. A születésnapját ma ünneplő magyar állam mára új korszakba lépett. 100 év után ismét alakítója Európa sorsának.

Tisztelt emlékezők!

A magyar modell, ahogy egy a belső unión kívüli ország példát mutat másoknak a nemzeti érdek határozott érvényesítésére és egy térség szervezett érdekképviseletére, egyre több figyelmet kap és egyre több elismerést szerez világszerte. Magyarország visszatért.  Visszatért, és nem csupán a saját polgárait, de az egymást érő válságok után végre működő megoldásokat követelő, elégedetlen európai polgárokat sem hagyja magára. Erősebb Európát teremteni a mai Brüsszel, és nem a tagországok rovására lehet. Erősebb Európát teremteni a mai Brüsszel, és nem Magyarország rovására lehet. Nekünk, közéleti szereplőknek ezt üzeni augusztus 20-a 2016-ban.

Születése napján Isten éltesse Magyarországot és Isten éltesse Hódmezővásárhelyt!

Eseménynaptár

Közelgő kiemelt események

110 éves a könyvtár 2017. július 3. 09:00 - 2017. augusztus 31. 16:00
Államalapító Szent István király ünnepe 2017. augusztus 18. - 2017. augusztus 20.
Családi Tűzhely 2017. szeptember 11. 17:00 - 18:00

Álláslehetőségek

Álláslehetőségek