Mobil menü ikon
Gyengénlátó Változat

Tizenegy embert tüntetett ki a város, közülük ketten posztumusz díjat kaptak

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

lol

 

Az ő elismerő plakettjüket rokonaik vették át. A korábban rendre március 15-én kiosztott városi elismeréseket adták át a mai díszközgyűlésen. Ettől az évtől nem csak rendőröket, de mentősöket és hivatásos tűzoltókat is díjaz a város felváltva, az első évben pedig mindkettőt.


délelőtti városi ünnepség után díszközgyűléssel folytatódott az államalapítás ünnepe Hódmezővásárhelyen a Városháza dísztermében. Márki-Zay Péter polgármester felidézte: a szokásos évenként kiosztott kitüntetéseket március 15-én szokták átadni azoknak, akik a legtöbbet tették a városért. Most azonban a koronavírus-járvány miatt ezt nem tehették, így halasztották egy másik nemzeti ünnepre a díjátadót. Hozzátette, hogy a díjakra a város lakói jelölhetnek a közösségért, a város anyagi és szellemi gyarapodásáért, illetve jó hírnevének emeléséért sokat dolgozó polgárokat, ezt nagy számban meg is teszik, ezek közül dönt a közgyűlés, kik kapják a plaketteket.

Kozó Attila, médiacentrumunk vezetője konferálásával tizenegy embert díjazott a város, köztük két posztumusz kitüntetést is átadtak, amelyet két már elhunyt kitüntetett, az ismert televíziós Antal Imre és a könyvtárfejlesztésen is dolgozó, ismeretterjesztő túrákat is szervező Farkas Ferenc tanár ma élő rokonai vettek át a polgármestertől, illetve Kis Andrea és Berényi Károly alpolgármesterektől. A korábbi években szokásos rendőr-kitüntetések mellett idéntől kezdve a közgyűlés döntése alapján tűzoltókat és mentősöket is jutalmaznak – évenként felváltva, mivel számszerileg rendőrből van a legtöbb a városban. A polgármester elmondása alapján azonban az első évben mindkét kategóriában kiosztottak elismeréseket. A végén Hegyi István néptáncoktatót népdallal köszöntötték büszke tanítványai.

lol

 

Hódmezővásárhely díszpolgára kitüntetést kaptak:

Lelkes István festőművész-tanár

Pécsen született, 1937.05.05-én. Nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem az országban, sőt a világon is az utolsó polihisztorok egyike a 82 éves Lelkes István – bár ő nem vállalja ezt. Fest, ír, fotózik, hangszeren játszik, freskókat restaurál, operatőrködik, a hódmezővásárhelyi lovassport egyik alapítója. Ma is tele van tervekkel, párhuzamosan több művön is dolgozik.

A művészi pálya mellett tanított Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban, majd Szegeden. Véleményét soha nem rejtette véka alá, a rendszerváltás előtt keményen bírálta Hódmezővásárhely művészetpolitikáját. Szakfolyóiratokban, kiadványokban kritizálta az akkori művészetpolitikát, ennek okán kitették a szűrét a JATE-ról, ahol akkor óraadóként művészettörténetet oktatott történészhallgatóknak. Akadtak, akik megesküdtek, és megmondták: addig nem nyugszanak, amíg el nem üldözik a megyéből. Nem sikerült és 1994-ben rehabilitálták. Semmi rendszerelleneset nem csinált, csak vállalta és hirdette a véleményét. 1961 óta Hódmezővásárhelyen él.

lol

Életútjáról néhány mondat: 1956-1961: a Magyar Képzőművészeti Főiskola murális festő szakán tanult, mesterei voltak: Papp Gyula, Szőnyi István, Hincz Gyula, Pór Bertalan, Fónyi Géza. 1977-ben Ifjúsági Nívódíjjal, 1980-ban Ifjúságért Érdeméremmel tüntették ki. 1969-ig főként csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Illusztrációkat készített szépirodalmi és természettudományos kiadványok számára, köztük az Élet és Tudomány és a Búvár c. lapnak. Művészetelméleti cikkeket publikált a Művészet és a Tiszatáj c. folyóiratban. Pedagógusi tevékenysége is jelentős.

Művészettörténetet oktatott a szegedi József Attila Tudományegyetemen és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Egyik vezető tanára volt a mártélyi Nemzetközi és Országos Ifjúsági Képzőművészeti Tábornak. Tíz éven át szerepelt előadásokkal a Zsennyei Nemzetközi Design Szimpóziumon. Szépirodalommal, novellaírással is foglalkozik.Festészetében a realista hagyományok folytatója. Témavilága az alföldi tájhoz, a tanyák világához kötődik. Elismert lovasképfestő. Alkotott enteriőröket, tájképeket, portrékat és figurális jeleneteket is. Olajtemperán kívül pasztellel, krétával dolgozik. Jelentékeny illusztrátori, grafikusi tevékenysége mellett dolgozott freskórestaurátorként, valamint környezeti arculattervek készítésével és díszlettervezéssel is foglalkozott.

 

Farkas Ferenc tanár (posztumusz, a díszoklevelet és a bronzplakettet fia vette át)

Farkas Ferenc András kereskedő és Erdei Rozália háztartásbeli gyermekeként 1938. szeptember 14-én született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnáziumban végzett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Első munkahelye a Tarjáni Általános Iskola volt 1962-63-ban. 1994-től a Bethlen Gábor Gimnázium tanára lett. Sokrétű tevékenység jellemezte pályafutását. Például 1963-tól felnőttoktatási tagozatvezető volt, 1990 és 94 között Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzati képviselője, a Művelődési, Vallási és Oktatási Bizottság elnöke volt.Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Tabáni Kertbarát Körnek, a Városi Vegyeskarnak, a Magyar-Kárpátalja Baráti Társaságnak. Alapító tagja volt a Magyar-Litván Baráti Társaságnak, valamint a Szeremlei Társaságnak.

lol

1980-ban megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, 1986-ban a Pro Urbe Hódmezővásárhelyért kitüntetést a Vegyeskar tagjaként. 1990-ben Farkas Ferenc gimnáziumi tanár létrehozta a Bethlen Bibliotéka Alapítványt könyvtárfejlesztési célokra. Élete során tucatnyi egyháztörténeti, helytörténeti munkáját publikálták. Ezer szállal kötődött iskolájához, több évtizeden át a Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyveinek állandó gondozója volt. Lokálpatrióta, önkéntesen ismeretterjesztő kirándulások szervezője. Hódmezővásárhely egy Vásárhely szellemiségében fáradhatatlanul munkálkodó személyiséget veszített el 2019 decemberében.


Pro Urbe kitüntetést kapott:

Hézső Ferenc festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész ezer szállal kötődik Hódmezővásárhely városához. Itt született 1938. január 26-án, itt nőtt fel, itt él és alkot. Gyermekkori élményei – tanítójának, Antal Imrének a jóslatai, vagy még kamaszként a Tornyai-képek leltározásának lehetőségei a múzeumban – meghatározó volt pályaválasztására. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diploma után Hódmezővásárhelyre visszatérve nagy elhivatottsággal kapcsolódott be a város kulturális életébe. Elkötelezte magát az Őszi Tárlatok mellett, munkái 1961 óta minden évben szerepelnek ezen a rangos megmérettetésen. Tanári munkájának kiemelkedő időszaka a Bethlen Gábor Gimnáziumban eltöltött 10 év.

Lehetőséget kapott kísérleti jellegű oktatási módszerek bevezetésére, melyek alkalmazása kiegyensúlyozott, inspiráló légkört jelentett tanár és diák együttműködésében. Meghatározó volt irányító munkája a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz-művészettörténeti Tanszékén is, ahol tanszékvezető tanárként, majd a főiskola főigazgató-helyetteseként, tapasztalatainak átadásával, emberségével, szakmai gyakorlatával, az ismeretek átadásával, egy tudatos világkép kialakításával, a személyiségük felépítésével számos hallgatót segített.

lol

20 éven át volt az Országos Tantervi Bizottság tagja és elnöke. 1968-tól 23 éven át a Mártélyon működő nyári Országos Képzőművészeti tábor vezetőjeként tevékenykedett. Számtalan egyéni és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. Az Őszi Tárlatokon túl más itthoni és külföldi városok kiállításainak is résztvevője, ezzel is ráirányítva a figyelmet Hódmezővásárhely művészeti életére. Több mint 10 éven át az erre a célra kialakított műtermében rajzstúdiumot vezetett diákok és érdeklődő felnőttek számára. 2008-ban a várossal karöltve kiadásra került a munkásságát bemutató monográfia. 2018 márciusában az Alföldi Galériában mutatta be ötven évet átívelő munkásságát, visszatekintést nyújtva gazdag életművéből.

Ma is – túl a 80. életévén – folyamatosan jelen van a város szellemi életében. Önálló kiállításaival, közös bemutatókkal, tárlatvezetésekkel, kiállítások megnyitásával, rajzok zsűrizésével segíti a város rendezvényeinek sorát. A Dömötör János Emlékverseny és a Diák Őszi Tárlat zsűri elnökeként fiatalok munkáit értékeli hasznos tanácsaival. Hézső Ferenc festészetével és pedagógiai munkásságával közvetítette, népszerűsítette és népszerűsíti ma is a város képzőművészeti életét, folytatva és továbbadva azt a hagyományt, amelyet a nagy elődök elkezdtek. Nem vált meg szülővárosától, tehetségét, „energiáit” ennek a városnak szentelte.

 

Dömötör Mihály fotóművész

1950-ben született Hódmezővásárhelyen. Szülővárosa, a széles-tágas város végtelen látóhatárával, a Holt-Tisza-part nyugalmával, festőiségével nemcsak életének fő színtere, hanem életszemléletének, művészi ars poétikájának is meghatározója lett. Gyermekkorát, iskolás éveit itt töltötte, itt folytatta tanulmányait a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolán, és itt kapott üzemmérnöki diplomát. A végzettsége szerinti szakmájában azonban nem töltött sok időt.

Már nagyon fiatalon kezdett fotózni, középiskolás diákként fényképezte a vásárhelyi határt, embereket, állatokat, tanyákat. Édesapja igazgató volt a Tornyai Múzeumban, így bejáratos lett a néprajzi, a képzőművészeti, a régészeti raktárakba, részese lett a múzeumi életnek. Mindez meghatározta későbbi érdeklődési körét. Tudását Ansel Adams, Andreas Feininger és Edward Weston munkáinak tanulmányozásával mélyítette el. Mesterének vallja Gink Károlyt, Tildy Zoltánt, Nagygyörgy Sándort és Pelbárt Jánost.

1980-ban a Móra Ferenc Múzeum fotóst keresett és Dömötör Mihályt választotta erre a munkára. Azóta munkássága töretlenül ível, műtárgyfotósként az ország egyik legismertebb és legelismertebb alkotója lett, önálló művészi munkássága kiteljesedett. 35 éven át fényképezte, és a mai napig is fényképezi a magyar kultúra tárgyi emlékeit. A múzeumi kincsek, kiállítások fotózása során katalógusok, könyvek, albumok sokasága készült, ezek száma több mint háromszáz. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok katalógusait, a vásárhelyi művészek albumait, a Vásárhelyről szóló könyveket az ő fotói díszítik. Nevéhez fűződik a híres 1614 db-os Plohn-gyűjtemény üvegnegatívjainak digitalizálása, a ’48-as honvédek arcképeinek kötetbe szerkesztése.

lol

1985 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete fotóművészeti tagozatának. A köznapi tekintet által figyelemre nem méltatott, ezért rejtve maradó, nem különös tárgyak, jelenségek, emberek Dömötör Mihály képeiben többletjelentésre tesznek szert, különössé, képi poézissé válnak. Véleménye szerint műalkotásban ugyanis nem az egyes létező visszaadásáról van szó, hanem a dolgok általános lényegének megragadásáról. Ez a lényegmegragadás teljesedik ki az egy-egy témát felölelő képi esszéként megjelenő kiállításain. Tudatosan megkomponált fotókiállításai felfoghatók önálló műalkotásként, amelyben a szellemre és lélekre egyaránt ható értelem egész önmagát építi fel. 18 különböző témájú, de egységes mondanivalójú kiállítási anyagát Hódmezővásárhelyen kívül 24 magyar és 10 külföldi városban mutatta be.

Évente szerepel a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete csoportos kiállításain az ország különböző városaiban. Segítette a vásárhelyi fotószimpóziumok megszervezését, és ezek aktív tagjaként vásárhelyi tanyákat, jeles alkotókat, a piacot, kézművesmestereket és a mártélyi Holt-Tiszát is fényképezte. Portréösszeállítást készített a vásárhelyi képzőművészekről. Tudását megosztotta másokkal is, múzeumi fotós kollégáinak több országos továbbképzést szervezett, illetve főiskolai, egyetemi hallgatókat is oktatott. 20 éve tanít fotográfiát a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetében.

A fiatal fotóművészek támogatására létrehozta a „Műhely” Fotográfiai Alapítványt. 2014-ben Török János fotóművésszel létrehozta a hódmezővásárhelyi Lucien Hervé Kamera Klubot, melynek célja a város fotóművészeti kultúrájának magas szintű tovább építése, országos szintű meg- és elismertetése. Kezdettől a klub elnöke.Dömötör Mihály fotóművész értéket létrehozó alkotó, oktató és közösségszervező munkája példaértékű, tevékenysége kiemelkedő a magyar kulturális örökség megőrzése, népszerűsítése terén.

 

Antal Imre művész, televíziós személyiség (posztumusz, a díjat a művész legközelebbi és egyetlen élő rokona, Dr. Ily József veszi át)

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. Első zongoratanára Porjesz Klára, a zenei pályán Budai Lászlóné Iszlay Magdolna indította el. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. (Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek akkori törzshelyén, a Fészek Klubban.)

A szakiskola után 1954-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser GábortA Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. Élete azonban az 1960-as évek végén egzisztenciális válságba került, mivel jobb kezének ujjait ízületi gyulladásból eredő görcs gyötörte.

lol

Ezután jelentős váltás következett az életében, mégpedig a televízió világa. Első műsora egy „házaspárbaj” volt, melynek debütálása hatalmas sikert aratott, így megkapta a Halló fiúk, halló lányok! című ifjúsági show vezetését is. Hosszú ideig vezette Vitray Tamással közösen a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb műsora, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett. 2008-ban a műsort végleg befejezték, ami a 28 éve tartó Szeszélyes évszakok végét jelentette. Temetése 2008. április 26-án volt Budapesten a Farkasréti temetőben.

Díjai:

  • Liszt-verseny, I. helyezés (1966)
  • Busoni-verseny, Bolzano, II. helyezés
  • VIT-díj (kétszer)
  • Erkel Ferenc-díj (1984)
  • Érdemes művész (1988)

Könyvek, lemezek 1991-ben jelent meg Pami című kötete (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták), 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei. Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel, az MC Papa és a Handa banda formációval pedig megjelentette a No limit című rap albumot.

 

Signum Urbis Honorantis kitüntetést kapott:

Nagyillés Mihály tanár, igazgató

Hódmezővásárhelyen született 1935. szeptember 5-én. Polgári családban nőtt fel, általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A nagyhírű Bethlen Gábor Gimnázium meghatározta pályaválasztását és továbbtanulását. Középiskolai tanulmányait befejezve Szegedre került és a Tudományegyetemen szerzett kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát 1957-ben. A sport már az általános majd a közép és egyetemi tanulmányai során is mindennapos volt életében.

Első és egyetlen munkahelye a hódmezővásárhelyi Közgazdasági Technikum és annak jogutód intézményei voltak (1960-tól Frankel Leó Közgazdasági Technikum, 1968-tól Frankel Leó Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola, 1996-tól Eötvös József Szakközépiskola, ma Eötvös József Szakképző Iskola) – ahol 1957 és 1964 között tanárként, ezt követően 1967-ig igazgatóhelyettesként, majd 1995-ig igazgatóként tevékenykedett.

A sport mind a mai napig élete szerves része, fiatal korában labdarúgó, atlétika, kosárlabda, később természetjárás, tájékozódási futás voltak a fő választott sportágai. Az általa vezetett intézményben 1958-ban megalapította és meghonosította a természetjárást és az abból kiváló önálló tájékozódási futósportot Hódmezővásárhelyen. Sportág alapítóként beírta nevét az egyetemes magyar sportba.

lol

Az országosan ismerté vált hódmezővásárhelyi „Frankel bölcsőből” szinte évenként újabb és újabb eredményes és sikeres sportolók tűntek fel és szereztek hírnevet iskolájuknak, városuknak, megyéjüknek. Megyei és országos bajnokok, I. osztályú sportolók, korosztályos és felnőtt válogatottak kerültek ki Nagyillés Mihály kezei közül, aki első időkben mindenese volt az új sportágnak. Legeredményesebb és legismertebb sportolója Rostás Irén volt, aki Monspart Saroltával és Horváth Magdával váltóban világbajnoki bronzérmet szerzett, majd Monspart Sarolta sajnálatos betegségét követően közel egy évtizedig a magyar tájékozódási futósport legsikeresebb hazai női sportolója volt.

Nagyillés Mihály tagja volt a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetségnek, majd a Csongrád megyei Tájékozódási Futó Szövetségnek, korábban tagja a Hódmezővásárhelyi Városi Sport Club elnökségének, a Hódmezővásárhelyi Tájékozódási Futó Szövetség első elnöke volt, majd elnöke volt az önálló klubként megalakuló, ma is működő Hódmezővásárhelyi Tájékozódási Futó Clubnak. A Hódmezővásárhelyi Diáksport Szövetség elnökeként éveken át sokat tett a városi diáksport fejlesztéséért.

Nagyillés Mihály ezüst jelvényes túravezető, tájékozódási futó edző, ma is túl a 80-on remek egészségnek örvend, nyugdíjas napjaiban sem tétlenkedik, kertészkedik, pedagógus feleségével hűek maradtak a természethez, a kirándulásokhoz, túrázásokhoz. Egykori tanítványaik által szervezett sport és osztálytalálkozók elmaradhatatlan résztvevői.Mint pedagógus, mint igazgató, sportvezető, edző maradandót és követendőt alkotott, embersége, szakmai felkészültsége, egyénisége sok tanítványa számára példaként állt és áll.

 

Hegyi István néptáncoktató

“A tánc olyan, mint a kenyéren a méz, megadja az élet ízét”– ezekkel a szavakkal köszönte meg Hegyi István a díjat. A díjazottat a Kankalin Néptáncegyüttes és a Vásárhelyi Népzenei Tanoda köszöntötte tánccal és énekkel.

Az ehhez tartozó videót megtekintheti ide kattintva: VIDEÓ LINK

lol

Hegyi István 1957. május 30-án született Hódmezővásárhelyen. Középiskolai tanulmányai után a Vas- és Fémipari Szövetkezetnél kezdett dolgozni fémforgácsolóként. Fiatalon ismerkedett meg a néptánccal, és már akkor kitűnt tehetségével a többiek közül. Alapfokú néptánc- és táncház-vezető tanfolyamot végzett 1988-ban, néptánc-vezető „C” tanfolyamot – Budapesten 1991-ben -, majd a néptánc-vezető „B” tanfolyamot is.Néptáncoktatóként 1987-ben került a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába az akkori igazgató – Lányi Lajos – személyes felkérésére. 2006-ig minden évben a nevéhez is kötődött az évzáró műsorok sikeres néptánc előadásainak, koreográfiáinak készítése. 1982-ben került a Kankalin Néptáncegyütteshez, ahol később tánckarvezető is volt 1995-ig.

1995-ben megalapította a Százszorszép, majd 2001-ben az Árendás Néptáncegyüttest, melynek vezetője volt visszavonulásáig, 2006-ig. Betegsége miatt kellett feladnia a hivatásaként felfogott munkát.Néptáncos éveiben jó kapcsolatot ápolt a környékbeli és az országban elismert oktatókkal, koreográfusokkal, neves szakemberekkel. Munkássága során végig a tiszta forrást tekintette alapanyagnak és e szerint is tanított. Oktatóként példakép volt sok-sok gyermek és fiatal számára.

lol

Virtuóz tánctudását tanítványai igyekeztek megtanulni, és ő ezt szívesen át is adta nekik évről évre, sőt, néptánctáborokba is eljuttatta őket, ezzel is lehetőséget biztosítva számukra a minél sokrétűbb tanulásra. Igyekezett aprólékosan kidolgozott összeállításokat a színpadra vinni a csoportokon keresztül, de emellett megtanította a gyermekeket az improvizatív táncolás elsajátítására is.Elévülhetetlen érdemei vannak a vásárhelyi néptáncoktatás területén, hiszen több száz gyermekkel szerettette meg a népi hagyományokat.


Sándor Istvánné necckészítő

2013-ban a Németh László Könyvtárban kezdődött el a tradicionális és Hódmezővásárhely városára jellemző necc kézimunkáknak és a készítésük segédeszközeinek a gyűjtése. Ez a tevékenység jelentős részben Sándor Istvánné nevéhez fűződik. Az ő erőfeszítéseinek is köszönhetően 2016-ban Hódmezővásárhely városa helyi, Mindszent városa pedig megyei kulturális értéknek nyilvánította a necckészítést.

lol

A Magyar Csipkekészítők Egyesületében is figyelem ébredt a technika iránt, amit igazol, hogy 2019-ben a necckészítés jegyében rendezte az egyesület az éves kiállítását Vásárhelyen. Sándor Istvánné önzetlen munkájával, a necckészítés hagyományának újratanításával pótolhatatlan szolgálatot tett a városnak. Több tanfolyamot vezetett a könyvtárban a neccelés elsajátítására, egyedülálló munkáival évek óta vendége a Halasi Nemzetközi Csipkefesztiválnak és a Magyar Kézműves Kamara kiállításainak. Nevét nemcsak Hódmezővásárhelyen, de az egész ország kézműves világában ismerik és tisztelik.


“Az Év Rendőre” díjban részesült:

Mátrai Dániel rendőr főtörzsőrmester

Mátrai Dániel főtörzsőrmester a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség állományában 2010. március 30-án kezdte hivatásos rendőri szolgálatát, mint határrendész, 2011. december 1-jén a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Mélységi Migrációs Osztály állományába járőrként került kinevezésre, majd 2014. szeptember 1-jétől járőrvezető. A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságon járőrvezetőként 2017. október 1-jén kezdte meg szolgálatát, ezt követően körzeti megbízotti feladatokkal 2017. november 1-jétől került előbb megbízásra, majd kinevezésre.

lol

Munkáját mindig hibátlan minőségben, szakszerűen végzi, munkatársaival és feletteseivel kapcsolata egyaránt harmonikus, a kapott utasításoknak maradéktalanul eleget tesz. A parancsnokai által rábízott feladatokat legjobb tudása szerint hajtja végre, mely az általa foganatosított intézkedések hatékonyságához nagymértékben hozzájárul. Kiemelkedő emberismerete révén kialakított társadalmi kapcsolatainak köszönhetően hatékonyan, eredményesen segíti a bűnügyi szolgálati ág munkáját a felderítés területén.

A bűnügyi szakterület iránti érzékenysége a bűnelkövetők felkutatása, elfogása kapcsán is tetten érhető. Munkatársaihoz mérten az általa foganatosított személyes szabadságot korlátozó intézkedések (elfogások, előállítások) száma átlagon felülinek mondható.

 

“Az Év Mentőse” elismerésben részesült:

Bitó Zoltán mentőszakápoló

Bitó Zoltán 2013. szeptemberében, fiatalon került a vásárhelyi mentők csapatába. A Bitó család második generációját képviseli a helyi mentők közösségében, édesapja nyugdíjas gépkocsivezető. A mentőápolói, majd mentőszakápolói képzettség megszerzését követően sikeres vizsgát tett az emelt szintű légútbiztosítási eljárásokból, majd a gyógyszerkompetencia-licenc vizsgát is kiváló eredménnyel teljesítette.

lol

Képességeinek köszönhetően hamar tagja lett a nagyobb szakmai kihívást jelentő esetkocsi-szolgálat csoportjának, ahol felettesei egyöntetű véleménye szerint is kiválóan teljesít. Szakmai tudása figyelemre méltó, 2019-ben az Országos Mentőversenyen dobogós helyezést ért el gépkocsivezető bajtársával alkotott csapatuk. A magas szintű mentőmunka mellett jelenleg a Gál Ferenc Egyetem Egészség – és Szociális Tudományi Karán Diplomás ápoló szakon folytat tanulmányokat.

Követendő példaként szolgál valamennyi munkatársának kiolthatatlan tudásvágyával, önképzés iránti igényével. Hivatásának sokszor szabadidejét feláldozva tesz eleget, elkötelezett az elsősegélynyújtás népszerűsítése iránt. Az új dolgozók belépésekor mentori feladatokat lát el, a kivonuló állomány továbbképzéseinek delegált oktatója. Munkaköri feladatain túl fontos logisztikai tevékenységet is folytat. A betegekkel és a bajtársakkal szemben tisztelettudó, mindenkivel megtalálja a közös hangot. Aktív szerepet vállal a Mentőszolgálat szabadidős programjaiban is, hobbija a főzés, a néhány éve megrendezett fővárosi Országos Mentőnapon a szakmai zsűri különdíját nyerte el.

 

„Az Év Tűzoltója” díjban részesült:

Nagy Zoltán törzszászlós

Nagy Zoltán törzszászlós 2002. 10.01. óta teljesít szolgálatot a Hódmezővásárhelyi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon. A felszerelése óta eltelt időben betöltött beosztásaiban mindvégig kiemelkedő és példaértékű munkát végzett. Hivatástudata, szakmai hozzáértése és kiválóan alkalmas minősítése alapján vált hivatottá jelenlegi szerparancsnoki beosztásának betöltésére.

lol

Segítőkészsége, elkötelezettsége és odaadása példaértékű. Elméleti és gyakorlati ismeretei, precízsége, pontossága, szakmai teljesítménye, a testület iránti lojalitása, elöljáróival, társaival és beosztottaival való kapcsolata jó példát mutat az állomány minden tagjának. Fess megjelenése, fegyelmezettsége, határozottsága, hozzáértése és kiváló kapcsolatteremtő képessége nemcsak munkatársai körében teszik elismertté, de a szervezettel kapcsolatba kerülő állampolgárok is nagy tisztelettel tekintenek rá.

Alkalmasságát, bátorságát és rátermettségét számos jelentős káresetnél bizonyította. Az elmúlt 18 évben végzett kiemelkedő szakmai munkáját több alkalommal városparancsnoki jutalommal, 3 alkalommal soron kívüli előléptetéssel ismerték el.

 

Zenés Zárás

Az ünnepség végén Zoltán Péter klarinétművész és Borsos Annamária zongoraművész a hódmezővásárhelyi zeneszerző, Steiner Béla művét, a “Palóc táncok”-at adják elő az ünnepelt díjazottaknak és a vásárhelyi közönségnek.

Az ehhez tartozó videót megtekintheti ide kattintva: VIDEÓ LINK

lol


 Forrás: hodpress.hu

Koronavírus információk

korona

Programok

Programok a városban

Álláslehetőségek

Álláslehetőségek

Városi mobilapp

Városi mobilapp