Programok

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

Az Emlékpont meghívja 2019. május 28-án 11 órára a közgyűjtemény konferenciatermébe (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.) Az egyházak és az állambiztonság a Kádár-korszakban című tudományos konferenciára.

Köszöntőt mond és a konferenciát levezeti: Dr. Miklós Péter PhD, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója

Előadások és előadók:

11:10 Dr. Vörös Géza PhD főosztályvezető, Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára: Az egyházakkal szemben folytatott harc állambiztonsági eszközei és módszerei

 11:30 Dr. habil Kiss Réka elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága; egyetemi docens, tanszékvezető, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszék: A református egyház és az állambiztonság. Esettanulmányok

 11:50 Dr. Petrás Éva PhD tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára: Aki nincs ellenünk, az velünk van? Nagy Töhötöm játszmái az állambiztonsággal 

 12:10 Dr. Soós Viktor Attila PhD történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei előadóinak tevékenysége „Pol Pot” megyéjében

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A PLOHN MŰTEREM 75 ÉVE (1869-1944) című kiállítás megtekinthető 2019. július 31-ig.

150 évvel ezelőtt, 1869-ben nyitotta meg Hódmezővásárhelyen fényképészeti műtermét Plohn Illés (1833-1911), mely azután 75 évig, Plohn József (1868-1944) 1944. júniusi deportálásáig működött. Megbízható és magas színvonalú munkájuknak köszönhetően mindketten, előbb a Makóról ideköltözött Plohn Illés, majd miután apja betegségét követően az 1890-es évek közepén átvette a műterem irányítását József fia is, a hódmezővásárhelyi társadalom megbecsült tagjaivá váltak. A műterem fennállása alatt olyan értékes örökséget hoztak létre, amelyet feltétlenül meg kell, hogy ismerjen a vásárhelyi és galériába betérő közönség, mert amellett, hogy portré és esküvői fotók, csoportképek ezreit készítették a vásárhelyi emberekről, valamint iskolai és egyleti tablókat készítettek, rendszeresen járták Hódmezővásárhelyt és környékét, megörökítve a mindennapi élet történéseit, dokumentálva azt a kortársaknak és az utókornak is.

A Bernátsky Ferenc kurátor által összeállított tárlat Plohn Illés és Plohn József fotóiból kiindulva mutatja be az 1869 és 1944 közötti időszak Hódmezővásárhelyének és tanyavilágának jellemző vonásait. Azáltal, hogy a hetvenöt éves időszak különböző metszeteit mutatja be a fényképeken keresztül, láthatóvá teszi a különbségeket, reflektál azokra a változásokra is, melyek a kulturális, társadalmi és történelmi folyamatok hatására végbementek.

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A PLOHN MŰTEREM 75 ÉVE (1869-1944) című kiállítás megtekinthető 2019. július 31-ig.

150 évvel ezelőtt, 1869-ben nyitotta meg Hódmezővásárhelyen fényképészeti műtermét Plohn Illés (1833-1911), mely azután 75 évig, Plohn József (1868-1944) 1944. júniusi deportálásáig működött. Megbízható és magas színvonalú munkájuknak köszönhetően mindketten, előbb a Makóról ideköltözött Plohn Illés, majd miután apja betegségét követően az 1890-es évek közepén átvette a műterem irányítását József fia is, a hódmezővásárhelyi társadalom megbecsült tagjaivá váltak. A műterem fennállása alatt olyan értékes örökséget hoztak létre, amelyet feltétlenül meg kell, hogy ismerjen a vásárhelyi és galériába betérő közönség, mert amellett, hogy portré és esküvői fotók, csoportképek ezreit készítették a vásárhelyi emberekről, valamint iskolai és egyleti tablókat készítettek, rendszeresen járták Hódmezővásárhelyt és környékét, megörökítve a mindennapi élet történéseit, dokumentálva azt a kortársaknak és az utókornak is.

A Bernátsky Ferenc kurátor által összeállított tárlat Plohn Illés és Plohn József fotóiból kiindulva mutatja be az 1869 és 1944 közötti időszak Hódmezővásárhelyének és tanyavilágának jellemző vonásait. Azáltal, hogy a hetvenöt éves időszak különböző metszeteit mutatja be a fényképeken keresztül, láthatóvá teszi a különbségeket, reflektál azokra a változásokra is, melyek a kulturális, társadalmi és történelmi folyamatok hatására végbementek.

A tanácsköztársaság propagandája és valódi arca

A tárlat a száz évvel ezelőtti, az első magyarországi proletárdiktatúra, a tanácsköztársaság valóságát ismerteti meg a látogatókkal. A Propaganda és valóság. Az első magyarországi proletárdiktatúra plakátjai című időszaki kiállítás közel félszáz tablóján látható plakátok által sugalltak és a magyarázószövegben olvasható valóság közötti különbségre.

A tanácsköztársaság kommunista időkben dicsőségesnek nevezett 133 napjában felértékelődött a propaganda, a szimbolikus politika és a politikai kommunikáció szerepe, s ez idő alatt a magyar társadalom megtapasztalhatta, hogy a szocialista államberendezkedés az erőszakra, a magántulajdon elvételére, a rekvirálásokra és a történelmi Magyarország hagyományainak megszüntetésére irányuló törekvéseket tartalmaz.

Az 1919-ben készült plakátok igyekeztek népszerűsíteni a politikai berendezkedés mintáját, a Szovjetuniót, az ideológia arcát, Lenint és a háború és a monarchia elleni véleményeket fogalmazták meg grafikai formában. És miközben a tanácsköztársaság plakátkampányt folytatott az alkoholizmus ellen és május elseje megünneplésére szólított fel, addig a háttérben a Lenin-fiúk megtorló különítményei léptek fel terrorisztikus módszereikkel a proletárdiktatúra ellen formálódó mozgalmakkal szemben.

Tornyai János (1869-1936) festőművész gyűjteményes kiállítása

Helyszín: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

A tárlat kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

A PLOHN MŰTEREM 75 ÉVE (1869-1944) című kiállítás megtekinthető 2019. július 31-ig.

150 évvel ezelőtt, 1869-ben nyitotta meg Hódmezővásárhelyen fényképészeti műtermét Plohn Illés (1833-1911), mely azután 75 évig, Plohn József (1868-1944) 1944. júniusi deportálásáig működött. Megbízható és magas színvonalú munkájuknak köszönhetően mindketten, előbb a Makóról ideköltözött Plohn Illés, majd miután apja betegségét követően az 1890-es évek közepén átvette a műterem irányítását József fia is, a hódmezővásárhelyi társadalom megbecsült tagjaivá váltak. A műterem fennállása alatt olyan értékes örökséget hoztak létre, amelyet feltétlenül meg kell, hogy ismerjen a vásárhelyi és galériába betérő közönség, mert amellett, hogy portré és esküvői fotók, csoportképek ezreit készítették a vásárhelyi emberekről, valamint iskolai és egyleti tablókat készítettek, rendszeresen járták Hódmezővásárhelyt és környékét, megörökítve a mindennapi élet történéseit, dokumentálva azt a kortársaknak és az utókornak is.

A Bernátsky Ferenc kurátor által összeállított tárlat Plohn Illés és Plohn József fotóiból kiindulva mutatja be az 1869 és 1944 közötti időszak Hódmezővásárhelyének és tanyavilágának jellemző vonásait. Azáltal, hogy a hetvenöt éves időszak különböző metszeteit mutatja be a fényképeken keresztül, láthatóvá teszi a különbségeket, reflektál azokra a változásokra is, melyek a kulturális, társadalmi és történelmi folyamatok hatására végbementek.