Hódmezővásárhely Nevezetességek

Alföldi Galéria (Ógimnázium)
(Kossuth tér 8.)

A 1960-as években merült fel egy önálló galéria felépítésének gondolata a vásárhelyi és az alföldi képzőművészet széleskörű bemutatására. Az 1970-es évek végén megüresedett az egykori Ógimnázium emeleti része. Az elodázhatatlan felújítási munkálatok befejeztével 1985. szeptember 30-án nyílt meg az Alföldi Galéria a nagyközönség számára. A galéria 1945-ig ad áttekintést az Alföld festészetéről és szobrászatáról. A folyósón Medgyessy Ferenc terrakottái sorakoznak. Az első teremben a 19. század magyar festőinek képei láthatók, többek között: Bihari Sándor, Fényes Adolf, Gosztonyi József, László Fülöp, Lotz Károly, Mednyánszky László. Három terem mutatja be Tornyai János művészetét. Itt találjuk a Juss, Vihar, Gémeskút, Csokorkötő című képeit. A képeket Pásztor János két bronz szobra egészíti ki. A további termekben Aba Novák Vilmos, Darvassy István, Endre Béla, Iványi Grünwald Béla, Kallós Ede, Koszta József, Nagy István, Rudnay Gyula, Szabó Iván, Tóth Menyhért, Vaszary János művei sorakoznak. A sort Izsó Miklós Búsuló juhásza zárja. Az egykori református főgimnázium klasszicista épülete 1820 és 1822 között épült. Tetejére kis harangtorony került. 1882-1883-ban nyugat felé eredeti stílusában kibővítették. Az emeleti ablakok félköríves, a földszintiek - a középső kivételével - egyenes záródásúak. A szintek között díszített párkányzat fut végig. Az 1897-es ismételt átépítéskor a harangtornyot lebontották. Az Ógimnázium nevet az új gimnáziumi épület felépítése után, 1897-ben kapta. A homlokzat márványtáblái az építésre vonatkozó adatokról tájékoztatnak.

A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.

Árvédelmi fal (Kőfal)


Az 1879-es szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli körtöltés kiépítéséhez. Észak felől földből 17,5 km, a déli részen téglából egy 3 km hosszú gátfalat emeltek. Az egykori Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. A gyalogos kapukból csak a Csillag, Száraz, Királyszék és Árpád utcáknál lévők maradtak fenn. Az árvédelmi fal városképi jelentőségű építmény. A Bocskai utcától a Tarján végig húzódó, népies nevén "kőfal" az alföldi városok között egyedülálló látványosság.

Bakay-kút (Szőnyi u.)

Az Alföld első ártézi kútja, eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt. Nevét az egykori Bakay-házról kapta. Zsigmondy Béla (1848-1916) fúrta 1880-ban. A kút percenként 66 liter vizet adott. Belák János városi főmérnök tervei alapján Áprily János és Sternberg Adolf készítette a négyszögletű medencét, közepére a díszes oszlopot. Az oszlop tetején vasból készített üvegezett petróleumlámpa, az alsó részén négy oroszlánfej látható. 1963-ban lebontották, vize már korábban kiapadt. A centenáriumra újra felállították, a Cseresnyés kollégium előtti kis téren.

Bank (->Nagyatakarék)

Belvárosi Katolikus Templom (Szentháromság templom)
(Andrássy út 11.)

A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)

Bethlen Gábor Gimnázium
(Szőnyi u. 2.)

A gimnázium a debreceni kollégiumhoz kötődve 1723-ban lett folyamatosan működő latin iskola. A szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel a református Nagyoskola (Ógimnázium). 1854-ben mint algimnázium nyilvánossági jogot kapott, 1873-tól főgimnázium. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült, 1896-1897-ben épült fel a ma is használt épület. 1924-ben humán gimnáziummá szervezték át. Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem nevét 1930-ban vette fel. 1948-ban - mint felekezeti iskolát - államosították. A háromszintes épület Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, műkő elemekkel. Stílusa eklektikus, historizáló, korai reneszánsz és magyar népi motívumok, díszítések felhasználásával. (Sándy Gyula (1868-1953) építész. Steindl Imre és Petz Samu mellett dolgozott. Főbb alkotásai: posta Újpesten, templomok Kaposvárott és Székesfehérvárott.) A szecessziós vasalású főbejárati kapun át csúcsíves kresztboltozatú sokszögű előcsarnokba lépünk. Itt Bethlen Gábort és Arany Jánost ábrázoló szobrok (Kamotsay István), a második világháború tanár és diák áldozatainak emléktáblája, valamint Németh László író diófába vésett sorai láthatók. A gimnázium bibliotékája két részből áll. A földszinten találjuk a 45 ezer kötetnyi régi, ún. "tanári könyvtárat. Az első emeleten az egykori dísztermet olvasótermes, galériás ifjúsági könyvtárrá alakították át. Itt közel 25 ezer kötetet helyeztek el. Az iskola két és fél évszázados könyvtára a város büszkesége. Az 1758-ban már létező könyvgyűjtemény későbbi fontosabb alkotórészei: Széll Sámuel (1797-1871) által kezelt olvasótársasági bibliotéka, Nagy Ferenc (1777-1846) féle gyűjtemény, Baranyi Elek (1862-1910) páratlanértékű magánkönyvtára. A könyvritkaságok közül kiemelésre kívánkozik: Temesvári Pelbárt (1435/40-1504) 1514-ben, Lyonban kiadott Sermones Pomerii című műve, Bonfini (1424/34-1503) 1758-ban, Bázelben kiadott Rerum Ungaricarum decades című könyve, Abrosius Calepinus 1598-as 11 nyelvű szótára. /Németh László Kossuth-díját ajánlotta fel 1957-ben a könyvtár gyarapítására. Az ifjúsági könyvtár Radnóti-ajtójának domborművei a firenzei Porta de Paradiso-ra emlékeztetnek, Kligl Sándor alkotása./ A földszinti és az emeleti Pantheon domborművei Hódmezővásárhely és a gimnázium kiemelkedő személyiségeinek állít emléket. A portrék többségét a nyaranként itt dolgozó főiskolai szobrásznövendékek készítették. A folyosókon látható domborművek: Banga Sámuel (1881-1971) tanár, Bíbó Lajos író, Bodnár Bertalan (1868-1952) tanár, Endre Béla festő, Futó Mihály (1835-1904) tanár, Garzó Imre (1827-1904) tanár, Imre József orvostudós, Imre Sándor (1877-1945) pedagógiai író és művelődéspolitikus, Ivánka Zoltán (1865-1925) tanár, Kallós Ede szobrász, Karády György (1887-1946) tanár, Kovács Ferenc tudós és politikus, Muzsi János (1872-1941) tanár, Nagy György (1879-1923) ügyvéd és politikus, Ormos Ede (1873-1944) újságíró, szociológus, Pákozdy Ferenc költő, Pásztor János szobrász, Péczely Attila (1897-1964) népzenekutató, Szerdahelyi József színész, Tálasi István (1910-1875) néprajztudós. Az udvaron látható római kori szarkofágok, oltárkövek, szobortöredékek Brigetióból (Ószőny) származnak, Matók Béla (1829-1897) vásárhely egykori főügyésze adományozta a gimnáziumnak. A bronz díszkútat Kamatsay István készítette 1967-ben. A 335 cm magas oszlopon 32 téglalap alakú mezőt láthatunk, melyek fele-fele arányban, egymást váltva fémgrafikákat és hegesztett betűkből álló feliratokat tartalmaznak. A feliratok szövegét Kamotsay István írta, melyek az emberiség és a magyarság életigazságait összegzik. (Kamotsay István szobrász Hódmezővásárhelyen született, a gimnáziumban tanult. Pásztor János és Pátzay Pál (1896-1979) tanítványa. Medgyessy Ferenc hatása alatt kezdte pályáját.) 1988-ban avatták fel az Erdélyi emlékfalat válaszul a falurombolásokra. A táblákon erdélyi fejedelmek, írók, művészek, tudósok idézetei olvashatók.

Bíbó Lajos emléktáblája
(Kistópart u.)

1990-ben, az író születésének centenáriumán avatták. A domborművet Erdős Péter vásárhelyi művész, a faragott oszlopokat a mártélyi Nagy István készítette.

Császtvay-kút
(Klauzál u.)

A régi közkifolyó a Császtvay vendéglő (ma Susán vendéglő) előtti kis téren állt. Császtvay István és társai az 1890-es években kértek engedélyt a várostól egy új kút fúrására. A fúrást Varga Károly végezte. A kút teljesítménye 180 liter volt percenként. A közkifolyó medencéje közepén háromoldalú kalászi mészkőből készült kőoszlop emelkedett, melynek márványtábláján arany betűkkel hirdették, hogy a kút közadakozásból létesült. A húszas években újra fúrták. Az 1950-es években elbontották, mert "akadályozta" a forgalmat. A Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1988-ban helyreállította.

Csúcsi fazekasház
(Rákóczi u. 101.)

A Tornyai János Múzeum kezelésében 1974-ben nyílt meg a Csúcsi Fazekasház, amely Vékony Sándor, a népművészet mestere műhelye és lakása volt. A műhely úgy maradt, ahogy mestere 50 évig használta. A csúcsi "fehéredényesek" tömörformájú, tiszta, egyszerű díszítésű edényei mellett más városrészek kerámiáját is kiállították. A kiállítóhelyet ma a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ működteti.

Czutor Béla emléktáblája
(Fekete Sas)

Czutor Béla "Béla cigány" (1863-1909) a régi Vásárhely zenei életének elválaszthatatlan figurája volt. Az Öreg Sas vendéglőben muzsikált 12 tagú bandája élén. Kaszinói esteken, nagy bálakon húzták a talpalávalót. Sikerének csúcsán divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel cigányzenekarával. Dankó Pista (1858-1903) dalainak legavatottabb tolmácsolójaként vált népszerűvé. A Fekete Sas vendéglő falán elhelyezett emléktáblára Pósa Lajos (1850-1914) híressé vált dalának szövegét vésték: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál, Hajlik ide, hajlik oda liliomszál, rózsaszál." Vásárhely híres prímásáról utcát is elneveztek.

Debreceni Vénusz
(Városi strandfürdő)

Medgyessy Ferenc szobrának anyaga mészkő, talapzata márványlap borítású beton. A meleg vizű medence túlfolyója közepén állították fel 1955-ben, helyét maga a mester jelölte ki. Az egész alakos, haját igazító női akt a nagy magyar szobrász remekműve. Móricz Zsigmond keresztelte el Debreceni Vénusznak.

Eötvös József Szakközépiskola ( -> Katolikus népiskola (Eötvös Jósef Szakközépiskola)

Első világháborús emlékmű
(Kossuth tér)

Az első világháború nehéz megpróbáltatásokat, szenvedéseket és jelentős vérveszteségeket okozott a vásárhelyieknek. 1914-1918 között a városból és környékéről 15 ezer embert vittek el katonának. Pásztor János, aki maga is volt katona, a világháborús emlékműveit mély átérzéssel készítette (lásd.: Fahonvéd szobrát). Az 1938-ban felállított huszár emlékmű késői alkotásai közé tartozik, de kapcsolódik makói, székesfehérvári és más világháborús mementókhoz. A huszárt ágaskodó lován harc közben ábrázolja. A szobortalpzaton reliefeket találunk, amelyek az első nagy világégés harci mozzanatait jelenítik meg. (Pásztor János (1881-1945) vásárhelyi szobrász. Korai művei a vásárhelyi iskola szemléletéhez kapcsolódtak, később klasszicizáló portrék, emlékművek váltották fel.Fő műve: II. Rákóczi Ferenc (Bp.,1937).

Emlékpont
(Andrássy út 34.)

Magyarország első EMLÉKPONT-ja állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Emlékpontunk mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta több mint negyven ezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra.

Az épület építtetője és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt. Az Andrássy úti emeletes épületet 1924-ben építtették. A 140 öl nagyságú 5179 sz. beltelket 1923. október 22-én vásárolta meg fele-fele részben feleségével, Majsay Juliannával. Az emeletes épületben 12 szoba volt, a földszinten pedig üzletek voltak.

Endre Béla emlékek

A vásárhelyiként hírnevet szerzett Endre Béla (1870-1928) festőművész Szegeden, a nagy múltú Fekete Házban született. A diákévek tanúja már Vásárhely. A református főgimnáziumban érettségizett, véglegesen csak 1901-ben telepedett le a városban. Javaslatára és tevékeny közreműködésével alakult meg 1912-ben a Művészek Majolika és Agyagipari Telepe. Festészetének nagy élménye a paraszti sorsok mellett az Alföld. Témavilága bensőségesebb, mint kortársaié. Több festménye Juhász Gyulát is megihlette. József Attila utcai háza falára 1978-ban emléktáblát helyeztek el. A gimnázium Panteonjában relief őrzi emlékét. Néhány alkotása az Alföldi Galériában látható.

Erzsébet Kórház
(Imre József u. 2.)

A jelenlegi kórház legrégebbi épülete az egyemeletes Erzsébet Szemkórház. Imre József (1851-1933) szemész, egyetemi tanár kezdeményezésére, Sándy Gyula tervei alapján 1898-ban készült el. Névadója Erzsébet (1837-1898) magyar királyné, I. Ferenc József felesége. A préstéglából kialakított épület stílusa a gimnáziuméval rokon. A városi kórház a Serházból csak évekkel később költözhetett át új épületbe. A szemkórház mellett Bakay Lajos (1846-1905) kórházigazgató és Imre József szorgalmazására, Hübner Jenő (1863-1929) tervei szerint épült fel 1907 és 1909 között. Az építkezés befejezése és a kórház berendezése már Genersich Antal (1876-1944) sebészfőorvos nevéhez fűződik. Az 1911-ben megnyitott kórházra 1929-ben emeletet húztak. A Zrínyi utcai szárny 1928-ban készült el. Imre József mellszobrát Pásztor János készítette 1926-ban. Jelenleg az egykori szemkórház melletti parksávban látható. Az intézmény utcáját 1958-ban nevezték el róla. A kórház napjainkban egy teljesen új, modern diagnosztikai szárnnyal bővült. Így válhatott a város és vonzáskörzete egészségügyi ellátásának központjává.

Evangélikus templom
(Petőfi u. )

A helybeli evangélikusok 1811-ben építették fel ideiglenes imaházukat. A templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot.