Integrált városfejlesztési stratégia
a A
Integrált Városfejlesztési Stratégia
2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába.
Az IVS elkészítése ugyanakkor illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban.
Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció 2007-2013. Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését.
Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű.
A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy a helyzetelemzés megelőzi az „A város szerepének meghatározása a településhálózatban” című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került.
A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a 2007-2013-as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt módszertani követelményeknek megfelelően természetesen kijelöli a fejlesztési irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is.
A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett:
1) Belváros - Hódtó
2) Tarján-Tabán
3) Csúcs-Béketelep
4) Susán
5) Újváros
6) Kertváros
7) Egyéb belterületek
A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt.
Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja.
Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei és a civil társadalom képviselőinek közreműködésével megtartott műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt.
Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát és a hozzá tartozó prezentációt az alábbi linkeken keresztül ismerheti meg.
Integrált Városfejlesztési
Stratégia 2008. május
RSS hírforrás
