Egészséges Vásárhely Program (EVP)
a A
Preambulum
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata már az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a lakosság számára az egészségügyi ellátórendszer minél szélesebb körben váljon hozzáférhetővé és a népesség egészségi állapota javuljon. Különösen nagy kihívást jelent ez napjainkban, amikor az állami intézkedések éppen az ellenkező irányú folyamatokat gerjesztik.
A tavalyi év során, az egészségügyi ellátórendszer átalakításának következtében markáns változások zajlottak le a város egészségügyi szektorában. Ezen változások újrarajzolták az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet (EKRI) szakmai struktúráját. A szigorú gazdálkodás és a racionalizáló intézkedéseknek köszönhetően, elkerülhetővé vált 2007 évben, hogy a fenntartótól jelenetős mértékű, működési célú támogatást igényeljünk, illetve sikerült megtartani az intézmény pénzügyi-gazdasági stabilitását.
Ismerve a 2008-ban várható környezeti hatásokat (gazdasági helyzet, egészségügyi finanszírozási alap, biztosítási rendszer átszervezése, stb.) nem számíthatunk előnyösebb helyzetre a jövő évben sem. Mindez a város felelős döntéshozói számára komoly kihívást jelent, amelyek válaszokat, új koncepció kidolgozását, és az eddig meglévő lehetőségek átértékelését feltételezik.
Világszintű kihívás, hogy az öregedő és fogyó társadalmakban, mint Magyarország egyre nehezebb a fenntarthatósága és finanszírozása az egészségügyi rendszereknek. Az egészségügyi rendszerek súlypontjai egyre jobban a preventív ellátás és az öngondoskodás irányába tolódnak. Tőlünk nyugatabbra az állam jelentős feladatot vállal az állampolgárok ez irányú felkészítésében, különös tekintettel a preventív jellegű ellátások biztosításában. Sajnos Magyarországon az elmúlt 4-5 évben az országos népegészségügyi program teljesen kiüresedett, amit a 3 éve tartó 0 forintos költségvetési fedezet bizonyít a legjobban (korábban közel 1 milliárd forint fordítódott e célra és az is kevés volt). Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetése ebben a helyzetben szeretne a hódmezővásárhelyi lakosok segítségére lenni és az Egészséges Vásárhely Program keretében népegészségügyi és preventív szolgáltatásokat nyújtani a helyi lakosság részére. A program hosszú távú célja, hogy javuljon a vásárhelyi lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma és ezáltal életük minősége. Ez egy hosszú folyamat, amelyben a lakosság egészség magatartásának jelentős változáson kell átesnie ahhoz, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívásának meg tudjon felelni. Jelentős lemaradást szenved el mind gazdasági, mind szociológiai értelemben az a közösség vagy társadalom, amely nem képes a preventív szemlélet útjára lépni és a lakosság életmódját egészséges irányba befolyásolni.
Statisztikai elemzések
Magyarország egészségi állapotának romlása a hatvanas évek közepe óta tart, egyre nagyobb a leszakadás a fejlett egészség-kultúrájú országoktól. A népesség egészségi állapota rosszabb az ország gazdasági fejlettségi szintjénél. A halálozás lassú csökkenése mellett növekszik a fiatalabb korosztály halálozása, rendkívül magas az időelőtti halálozások száma, mindezek mellett kimagasló a középkorú férfiak halandósága. Miközben a fejlett országokban egyfajta értékmérővé vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód, addig a Közép- és Kelet-Európa országaiban, így hazánkban is a rendszerváltozás után tovább romlott a népesség egészségi állapota.
Csongrád megye, ezen belül Hódmezővásárhely lakosságának egészségi állapota kisebb eltérésekkel az országos helyzetet tükrözi. A megyei kistérségi lebontású adatok alapján Hódmezővásárhelyi kistérség egyetlen megbetegedési vagy halálozási mutatója alapján sem tölt be vezető helyet. A megbetegedési mutatók az országos átlagnál rosszabbak a cukorbetegség, a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegség, az asthma bronchiale, a hörgőrákos és a pszichiátriai megbetegedésekben. A haláloki szerkezet évek óta azonos, az észlelt kisebb változásokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, összességében a keringési rendszer és a daganatos megbetegedés dominanciája továbbra is jellemző. Területünkön magas a dohányosok, az alkoholfüggők és az elhízottak száma. A születéskor várható élettartam kissé növekszik, a népesség kormegoszlása öregedő populációt mutat. A szülőkorú nők viszonylag nagyobb száma ellenére a születések száma stagnál, megyénk népessége a hazai és az európai mutatókhoz hasonlóan folyamatosan csökken.
Hazánkban a népegészségügyi programok kidolgozásához adatok vagy elemzések nagyon korlátozott számban és megkérdőjelezhető hitelességgel állnak rendelkezésre. Jelenleg a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszer hiányában, nehéz települési népegészségügyi programokhoz kiinduló alapadatokhoz jutni, melyek a futó programok vagy tervezett programok eredményességének, hatékonyságágának méréséhez szükséges összehasonlító elemzésekhez elengedhetetlen.
Korszerű népegészségügyi program megvalósításához, a program eredményeinek méréséhez halálozási, megbetegedési és egészségmagatartási adatok rendszerezett gyűjtése válik szükségessé települési szinten. Jelenleg ezek az adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ebből következik, hogy ha mérhető népegészségügyi programot kívánunk működtetni, először a lakosság egészségi állapotát, monitorozó rendszert kell kidolgozni. A monitorozó rendszer főbb elemei: demográfiai, társadalmi, halandósági, megbetegedési és egészségmagatartási adatok, melyből elemzések készíthetők.
A halandóság elemzése az egyik fontos alapindikátor. A halálozási adatok a Központi Statisztikai Hivataltól beszerezhetők, melyek elemzéseiből, haláloki statisztikai adataiból, a népegészségügyi program kiindulási adatat képezhetjük. Ezek a kiindulási adatok lehetnek a hosszú távú halálozás csökkentésére kitűzött célok viszonyítási alapjai. Megjegyezendő, hogy a halálozási statisztikák adataiból készült elemzések megállapításai nem alkalmasak gyors népegészségügyi reagálásra, mivel a halálhoz vezető okok többnyire már jóval korábbi időpontban keletkeztek.
Megbetegedési elemzések alapadatai a háziorvosi praxisok által gyűjtött adatokból állnak rendelkezésre, azonban az adatszolgáltatást népegészségügyi szempontból kell módosítani. A monitorozás során pontos tájékoztatást kell kapnunk az új megbetegedésekről, melyek segítségével lehetőség van a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változásokra történő gyors reagálásra, esetleg a program módosítására, vagy a megelőzés és gyógyítás prioritásainak megváltoztatására.
Egészségmagatartási adatokhoz egészségfelmérések segítségével juthatunk. Ezen adatok azon egyénekről is szolgáltatnak ismeretet, akik panaszaikkal nem fordulnak még orvoshoz, így nem kerülnek be az ellátórendszer adatbázisaiba. Az ellátórendszerben gyűjtött adatokkal szemben ezen felmérésekben nemcsak betegségekről, hanem az egészséget döntően meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről, például az iskolázottságról, anyagi helyzetről, életmódról (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás) is képet kaphatunk.
Korszerű népegészségügyi program működtetése során az alapadatok gyűjtése mellett, szükséges a változások monitorozása, célkitűzéseinek megvalósulását mérő program működtetése, mely nyomon követi a halálozási, megbetegedési és egészségmagatartási adatokat. Az adatokból elemzések segítségével lehet a változásokra reagálni, programmódosításokat tenni, hatékonyságot mérni.
Halálozási adatok
Halálozási adatok a Magyar Egészségadattárban, legkisebb lebontásban kistérségi szintig, 2004-ig állnak rendelkezésre. A mellékelt diagramokon Csongrád megye kistérségei (szegedi, mórahalmi, szentesi, csongrádi, kisteleki, makói, és hódmezővásárhelyi) halálozási és haláloki adatait mutatjuk be. Kiemelt vonallal jelöltük a Hódmezővásárhelyi kistérség adatait, a többi kistérséget pedig csak szemléltetjük, így érzékeltetve a trendeket. Az ábra nem alkalmas a kistérségek közötti összehasonlításra, mert a megadott adatok nincsenek lakosságszámra arányosítva. A mellékletben található digitális térképeken az egyes haláloki csoportokban elhelyezhető a Hódmezővásárhelyi kistérség az ország összes kistérséghez képest. Az ábrákból és térképekből megállapítható, hogy a Hódmezővásárhelyi kistérség halálozása kis elmozdulást mutat csökkenés irányába és nincs egyetlen haláloki csoport sem, melyben vezető helyet foglalna el (a tanulmányban be ne mutatott halálozásoknál sem).
Az összes halálozás tekintetében, a 0-100 éves és a 0-64 éves korúaknál az országos és a megyei halálozási adatoknak megfelelően lassú csökkenés tapasztalható. A két korcsoportra való bontás jelentősége abban rejlik, hogy szemlélteti az úgynevezett idő előtti halálozást, amely az aktív korú népességet érinti. Az aktív korú népesség halálozása szervezett népegészségügyi programokkal csökkenthető, ezért a továbbiakban a 0-64 éves korosztály halálozásával foglakozunk.
A 0 és 64 éves férfiaknál a vezető halálokok a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok, sérülések és mérgezések okozta halálozás.
A 0 és 64 éves nőknél a vezető halálokok a daganatok, a keringési rendszer betegségei, a külső okok és az emésztőrendszeri megbetegedések okozta halálozás.
A keringési rendszer
betegségei okozta halálozás, az európai és a hazai statisztikák alapján a 0-64
éves korosztályban a férfiaknál és nőknél is csökken, a csökkenés mértéke a
nőknél kisebb. A keringési rendszer betegségein belül a szív és érrendszeri
betegségek előfordulási aránya évek óta nem változik.
Jelenleg a megbetegedésekről csak megyei bontásban állnak rendelkezésre adatok. A „megbízhatónak" tekintett haláloki statisztikai adatok mellett a megbetegedések számadatai nagyobb bizonytalanságokat mutatnak.
A férfiaknál leggyakrabban előforduló betegségek a magasvérnyomás, ischaemiás szívbetegségek, spondylopathiák és a cukorbetegség. Nőknél a magasvérnyomás, spondylopathiák, az ischaemiás szívbetegségek, csontsűrűség betegségei és a cukorbetegség.
Leggyakoribb megbetegedések a nők és a férfiak körében a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegség és a cukorbetegség (diabetes).
A megbetegedések eloszlásában a daganatos megbetegedések nincsenek vezető helyen, azonban a halálozás terén betöltött dobogós helyezés miatt figyelemre méltó, hogy az új rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2005-ben hirtelen megugrott. A kiugrásnak nem feltétlenül a megbetegedések számának emelkedése, hanem a népegészségügyi szűrővizsgálatok bevezetése is lehet oka, több betegséget ismertek fel a szervezett szűrővizsgálat segítségével (mely bizonyítja annak létjogosultságát).
A lakosság
egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők
A lakosság egészségi állapotát a születéskor és a további életkorokban várható átlagos élettartam hosszát alapvetően befolyásolja a lakosság életmódja, életvitele. Egyes betegségcsoportokban a betegségek kialakulásában az életmódnak, az ehhez kötődő kockázati tényezőknek meghatározó jelentősége van mind a halálozásban, mind a népességet érintő egészségkárosodásban. A rizikótényezők közül kiemelkedő szerepe van a dohányzásnak a rosszindulatú daganatok, szívkoszorúér betegségek, tüdőbetegségek érelmeszesedés kialakulásának körében.
A dohányzás a legjelentősebb népegészségügyi súlyú életmódi tényező, ez okozza a legtöbb megbetegedést, halálesetet, az összes elkerülhető kockázati tényező közül. Az életmódi tényezők közül nincs még egy, amely önmagában ilyen nagy hatással lenne a halálozás és megbetegedés alakulására. A népegészségügyi programok hosszú távú eredményessége elsősorban azon múlik, hogy ezt a kockázati tényezőt mennyire tudja visszaszorítani. Az összes daganat 25-30%-ának kialakulásában a dohányzás kóroki tényezőként szerepel. A dohányzó egyénekben háromszor nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a daganat, mint a nem dohányzó személyekben. A dohányzás a férfiak születéskor várható élettartamát 7,5 az alkohol 3 évvel rövidíti meg.
Ugyancsak kiemelkedő szerepe van az alkoholfogyasztásnak az idült májbetegségek, balesetek, öngyilkosság, mentális viselkedés zavarok kialakulásában. A magyar lakosság halálozása szempontjából kritikus 35-64 éves férfinépesség körében a dohányzásnak a halálozásban 35-%-ban, az alkoholfogyasztásnak 27%-ban van szerepe.
Az elhízás nemcsak a mozgásszervi szív- és érrendszeri betegségek, hanem bizonyos rákféleségek keletkezésének valószínűségét is növeli. Az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás az alkoholfogyasztás együttes jelenléte növeli a kockázatát a vezető halálokok valamelyikének vagy halmozott kialakulásának.
Megyénk és a régió lakosságának egészségmagatartását az utolsó, 2003-ban végzett reprezentatív felmérés, az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) alapján, az alábbi ábrákon jellemezzük röviden.
Dohányzás
A magyar dohányfogyasztás jóval az EU országainak (kivétel a közép-kelet európai országok) fogyasztásából számolt átlagérték felett van. A dohányzás számos népbetegségnek számító, nagy betegségcsoport (pl. krónikus légzőszervi megbetegedések, szív-érrendszeri megbetegedések, légúti daganatok) elsőszámú rizikó faktora.
A dohányzás megoszlása
alapján a Dél-alföldi régióban 100 lakosból 14 fő 20 szál vagy annál több
cigarettát szív, 15 fő pedig 20 szálnál kevesebbet, tehát a lakosság 29%-a
dohányzás tekintetében érintett.
Alkoholfogyasztás
Magyarországon becslések szerint a népesség 8-10%-a alkoholfüggő, nemzetközi összehasonlításban a hazai alkoholfogyasztás mennyisége nem tér el az EU tagállamaiban tapasztalható értékektől. A hivatalos alkoholfogyasztási statisztikáknak ellentmond, hogy az EU tagállamaiban csökken, hazánkban növekszik a krónikus májbetegség és májzsugor okozta megbetegedések és halálozás.
Az alkoholfogyasztás megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 7 nagyivó, 17 fő pedig mértékletes ivó, a lakosság 24%-a az alkohol tekintetében érintett.
Testtömeg
A dohányzás és az alkoholizmus után az elhízás a harmadik legfontosabb, elkerülhető betegséghez és halálhoz vezető ok, amely az elmúlt évtizedekben egyre meredekebben emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban.
A test tömegindex megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 20 fő elhízott, 37 fő túlsúlyos, a lakosság 57%-a súlyfelesleggel küszködik.
Véltegészség
Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az egyének saját egészségükről kialakított véleménye, nemcsak azt jelenti, hogy az emberek hogyan élik meg egészségi állapotukat. A vélt egészség kérdése fontos, hiszen az ellátórendszerben potenciálisan megjelenő páciensek arányáról ad tájékoztatást.
Véltegészség
A vélt egészség megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 20 az egészségét rossznak vagy nagyon rossznak ítéli, 39 fő az egészségét csak kielégítőnek, tehát a lakosság 59%-a potenciálisan megjelenik majd az ellátórendszerben.
Az „Egészséges Vásárhely Program"
A statisztikai adat alapján Hódmezővásárhely és a hozzá tartozó kistérség lakosságának egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegség megelőzése, a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Az egészséges népesség ugyanis a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. Annak érdekében, hogy az egészségnek, mint megőrzendő értéknek a jelentősége az emberek életében nőjön, prioritást kapjon, már a fogantatás fogva, minden életkorban kiemelt figyelmet kell szentelni. Társadalmi, közösségi szinten az eredmények természetesen csak hosszútávon értékelhetők. A befektetés ezért ugyan csak évek múltán hoz eredményt, de a késlekedés súlyos veszteséget eredményezhet. A program egyik legfontosabb célja, hogy fiatal felnőtt korra a közösség lehető legszélesebb körében alakuljon ki egészségtudatos magatartás. A város a beszűkülő, egészségügyi közfinanszírozás miatt, előrelátó módon elindítja az
" Egészséges Vásárhely Program "-ot
mely intézményesített formában, források hozzárendelésével a felvilágosításra, betegség megelőzésére, egészség megőrzésre és az egészséges életmód ösztönzésére helyezi a hangsúlyt.
A program szerteágazó jellege, illetve a feladat mennyisége miatt elengedhetetlen egy központi szervként működő programiroda kialakítása. Ez az operatív apparátus tervezi és szervezi a feladatokat, megállapítja a költségvetést, felkutatja az esetleges pályázati forrásokat, figyelemmel kíséri a kormányzati népegészségügyi politikát, kapcsolatot tart a célcsoportok tagjaival, a feladatba bevonható szervezetekkel és a felelősökkel. Szoros együttműködést tart fenn a kórház vezetésével, gyógyító egységeivel és az Önkormányzattal. A program működésének hatására várhatóan az elkövetkező években-évtizedekben csökken az egészségügyi ellátásra szorulók száma. A program elemei között fellelhetők azok a már korábban elindított akciók, melyek a kitőzött célokat külön-külön is támogatják (pl. Mindennapos testnevelés, Városi sport és egészségnap, stb.), azonban ezeket rendszerezve, az egyéb újabb elemekkel kiegészítve egymást erősítő programmá ötvözhetők.
Logikai szempontból a közösségekben való részvétel (oktatás, munkahely) ezen belül életkori és nemek szerinti csoportosításban célszerű meghatározni a feladatokat. A legalkalmasabb szemléletformáló hely az óvoda és az iskola, ebből a legfontosabb az általános iskola 7.-8. osztálya, illetve a középiskola, hiszen itt még minden leendő felnőttet elérhetnek a programok. Különös figyelmet érdemel a munkavállalói réteg, mivel itt is szervezett formában találkozunk a lakossággal, ezen belül kiemelendő a közszférában dolgozók, mivel velük még szorosabb kapcsolat alakítható ki, a közalkalmazottak és köztisztviselők egészségi állapotát közvetlenül is van lehetőség figyelemmel kísérni. A fentiekben ismertetett rendszerezés alapján az Egészséges Vásárhely Program akciótervei 4 fő területre oszthatók:
1. Szervezett oktatásban résztvevő gyermekek, fiatal felnőttek (ifjúsági programok)
Célcsoport: bölcsődés, óvodás és iskolás (általános-, középiskola) gyermekek
A program jellege és időtartama: folyamatos és kampányszerű
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű
programszervezések
Felelősök: programiroda, gyermekorvosok, egészségtan tanárok, testnevelő tanárok,
iskolaorvosok, fogorvosok, védőnők, rendőrök
Kiemelendő az egészségtan tanárok szerepe, akik ezt a tevékenységet 4 évig tanulják.
• A „Mindennapos testnevelés" és a kapcsolódó programok folytatása
o az eddigi mérési elemek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy teljesebb
képet kaphassunk gyermekeink egészségi állapotáról
o kiszűrt problémákról a szülők személyre szóló értesítést kapnak
o a további orvosi vizsgálatok szükségességét személyre szólóan meghatározzuk és biztosítjuk
o sportfelszerelések biztosítása a rászoruló gyermekek számára
o adatok rögzítését és gyors elemzését biztosító adatbázis kezelő software kialakítása
o többfunkciós, internetes felület kialakítása általános, összefoglaló adatok, elemzések bemutatására minden érdeklődőnek és a szülők számára kóddal hozzáférhető individuális adatok lekérdezéséhez
• Az ifjúsági program elemei között kiemelt
helyen szerepel a túlsúlyos gyermekek
kezelése. Az elhízással
kapcsolatos felvilágosítás mellett hangsúlyt kapna az
egészséges
táplálkozás és életmód témaköre, valamint a mindennapos testnevelés
program
mellett a különböző tömegsportok támogatása.
• Komplex iskolaérettségi vizsgálat
kiegészítő egészségügyi szűréssel akcióban,
minden nagycsoportos korú
gyermek tekintetében sor kerül a családi anamnézis
felvételére. Így még
iskola előtt ki lehetne szűrni számos olyan problémát, amely
később az
iskolaidőben, csak hiányzással oldható meg. A családszűrés
eredményének
megfelelően a családok tagjainak személyre szóló életvezetési,
életmódi tanácsadása is
megtörténik.
A szűrés tervezett elemei:
o labor szűrés
o
EKG szűrés
o fizikális vizsgálat
o hipertónia szűrés
o egészségügyi
törzslap készítése (akár elektronikus formában)
• A nem kötelező védőoltások széleskörűvé tétele, a primer prevenció megerősítése.
o kullancs encephalitis elleni
o Pneumococcus fertőzés elleni
o Minigococcus fertőzés elleni
o Bárányhimlő elleni
o HPV fertőzés-10 éves korban
o Hepatitis A - B elleni
o Per os immunizáció fertőző betegségek
ellen
• A iskolai órarendben beépített egészségtan tantárgy egészséges életmódra nevelés tartalommal való megtöltése, egy egységes tananyag készítése amely az összes iskolában egyformán tanítható.
• Tudatformáló felvilágosító rendezvényekkel, előadásokkal, kiadványokkal, szóróanyagokkal a gyermekek részére szervezünk programot.
o A közétkezésben résztvevő gyermekek számára rendszeresen biztosítunk táplálék kiegészítő termékeket.
o mentálhigénés képzések, előadások, beszélgetések szervezése
o egészségtudatos magatartás kialakítását célzó programok beindítása
o egészséges táplálék biztosítása az iskolai büfékben
o fiatal serdülőkorúk számára felvilágosító előadások szervezése
• Baleset, dohányzás és drog prevenció folyamatos és kampányszerű szervezése
2. Az aktív korú lakosságnak (munkavállalóknak) szóló program
2/1 Nőknek szóló program
Célcsoport: szervezett munkavállalók, az aktív korú nők
A program jellege és időtartama: a munkahelyeken folyamatos, a lakosság felé kampányszerű (tavaszi időszakban, 1-2 nap)
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű programszervezések.
Felelősök: programiroda, foglalkozás-egészségügyi orvos, szakorvosok, rendőrök
A hölgyeknek szóló egészségszűrés elemei
o méhnyak szűrés
o emlőrák szűrés
o csontsűrűség mérés
o szív-, érrendszeri betegségek szűrése
o anyagcsere betegségek szűrése
o egészségmagatartást fejlesztő táj ékoztatóprogramok
Egészségtudatos magatartásra nevelő rendezvények szervezése. Témakörök egészséges táplálkozás, egészségtudatos magatartás, dohányzás, alkoholfogyasztás, drog megelőzés és baleset-megelőzés.
2/2 Férfiaknak
Célcsoport: szervezett munkavállalók, az aktív korú férfiak.
A program jellege és időtartama: a munkahelyeken folyamatos, a lakosság felé kampányszerű (őszi időszakban, 1-2 nap)
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű programszervezések.
Felelősök: programiroda, foglalkozás-egészségügyi orvos, szakorvosok, rendőrök
A férfiaknak szóló egészségszűrés elemei
o prosztatarák szűrése
o szájüreg és gége daganatok szűrése
o vastagbél és végbél eredetű daganatok szűrése
o szív-, érrendszeri rendszeri betegségek szűrése
o anyagcsere betegségek szűrése
o egészségmagatartást fejlesztő táj ékoztatóprogramok
Egészségtudatos magatartásra nevelő rendezvények szervezése. Témakörök egészséges táplálkozás, egészségtudatos magatartás, dohányzás, alkoholfogyasztás, drog megelőzés és baleset-megelőzés.
2/3 A közszférában dolgozóknak szóló program
Célcsoport: az önkormányzat fenntartásában működő intézmények, cégek dolgozói
A program jellege és időtartama: kampányszerű, illetve folyamatos
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű programszervezések.
Felelősök: programiroda, intézményvezetők, foglalkozás-egészségügyi orvos, fogorvosok, szakorvosok, rendőrök
Évente kampányszerű szűrővizsgálatokon vesznek részt az önkormányzati intézményekben dolgozók, ahol szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak szűrése (magasvérnyomás, multimetabolikus szindróma), illetve rosszindulatú daganatos betegségek szűrési programja (emlőrák, méhnyakrák, prostatarák és kolorektális karcinóma) történik
Cél az egészséges munkahelyek megteremtése illetve, minimalizálni a munkahelyi ártalmak előfordulási gyakoriságát, mértékét.
3. A teljes lakosságot érintő programok
Célcsoport: a teljes lakosság
A program jellege és időtartama: kampányszerű, világnapokhoz kötött
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű
programszervezések.
Felelősök: programiroda, háziorvos, egészségtan tanárok, civil szervezetek, sport egyesületek, ÁNTSZ, rendőrök,
• A közszférában elindított, dohányzásról történő leszoktatási program kiterjesztése város teljes lakosságának körére.
• Városi ingyenes sport és egészségnap, ahol különböző sportolási lehetőségek megismerése és kipróbálása mellett, ingyenes szűrővizsgálatokra nyílik lehetőség mindenki számára. A családok számára kikapcsolódást biztosítanak a népszerű előadóművészek és a színes tájékoztató előadások.
A program elemei
o vérnyomás, testsúly, testmagasság mérés
o BMI meghatározás
o vérkoleszterin, vércukor mérés
o prosztatarák rizikószűrése
o testzsír-százalék mérés
o színlátás, látásélesség vizsgálat
o csontsűrűség mérés
o kérdőíves szájüregi, vastagbél, méhnyakrák rizikó mérésére
o emlő önvizsgálati módszerének bemutatása
o szakorvosi tanácsadás (belgyógyászati)
o bőrgyógyászati szűrés
o pszihoszociális szűrés - konfliktus kezelési kérdőív
o dietetikai tanácsadás, tápláltsági állapot felmérés-kérdőív
o dohányzásról történő leszokás lehetőségeinek ismertetése (tanácsadás, szén-monoxid szint mérés, tájékoztatók)
o tüdőszűrés
o gyermekek gerincferdülés és lúdtalp szűrése
o allergia szűrés és tanácsadás
o légzésfunkció mérés
o egészségmagatartást fejlesztő táj ékoztatóprogramok
o kihelyezett véradás
• Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében végzett szűrővizsgálatok hatékonyságának, a lakosság részvételi arányának növelése
o mammográfiás és a méhnyakrák szűrés megjelenési arányának javítása a vastag- és végbél, daganatos betegségeinek komplex szűrőprogramjának beindítása
• Nem sorolható a közvetlen halál oki tényezők közé a pszichiátriai jellegű megbetegedések, azonban a gyakoriságból adódóan, illetve a gondozókban nyilvántartottak száma alapján elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk ezekkel a betegségekkel is. Így ennek érdekében mentálhigénés szűrések és pszicho-szociális felmérések bevezetését tervezzük. A leggyakoribb kórképek, pl. a depresszió korai felismerése és megfelelő kezelése hasznos nyereség lehet, az egyén és a társadalom szintjén is.
• Az egészséges környezet biztosítására irányuló akciók szervezése. Meghatározott céllal mozgósítani a lakosságot: parlagfű mentesítés, környezetvédelemi akciók (pl. szemétgyűjtés, faültetés, szelektív hulladék gyűjtés, „tiszta udvar, rendes ház" stb.), autómenetes nap, kerékpár túra, stb.
4. Nyugdíjasokat érintő programok
Célcsoport: a nyugdíjasok
A program jellege és időtartama: folyamatos és kampányszerű, világnapokhoz kötött
Feladatok: egészségmonitorozás, szűrések, oktatások, állandó és kampányszerű programszervezések.
Felelősök: programiroda, háziorvos, öregek otthona, napközi otthonok, olvasó körök, szociális munkások
■ mentálhigénés szűrések és pszicho-szociális felmérések,
■ egészségállapot felmérések
■ egészségnevelés, különös tekintettel az időskori mentális zavarokra, táplálkozásra, mozgásra és a közösségi életbe való beilleszkedésre
A teljes dokumentum itt tekinthető meg.
Egészséges Vásárhely Program prezentációja
RSS hírforrás
