A város neve, jelképei /címer, zászló/
a A
A városnév /amit még a 20. század elején is gyakran írtak ha nem is három de két szóba, Hódmező-Vásárhely -ként/ elemei közül a sík vidékre utaló középső szorul a legkevesebb magyarázatra, hiszen határunk legmagasabb pontja is mindössze 85 méter. A "Vásárhely" is beszélő név, mivel az erre való alkalmasságának köszönhetően régtől cserehelye, fóruma lett a környék lakosságának. Ami az első elem, a "Hód" etimológiáját illeti, a legújabb kutatások több, korábbi föltevéssel ellentétben, Szeremlei Sámuel azon föltevését valószínűsítik, amely szerint Hód falu és Hód mezeje Árpádkori birtokosáról kapta nevét, s nem a tóról, vagy a rágcsálóról, még kevésbé az égitestről.
Élénk színekben pompázó, látványos címerünk több száz éve jelképe a városnak, a települést és népét bemutató hosszú leíró költeményében Szőnyi Benjamin már 1753-ban megemlékezik róla:
"Egy kézben három nyíl, nap s félhold címerünk,
Melyik király adta, nincs róla levelünk."
Szeremlei kutatásaiból tudjuk, hogy a címer elemei közül a fogyó hold és a hatágú csillagként ábrázolt nap először a város 1617-es pecsétjén jelennek meg. 1663-ban már a páncélos kar is pecsétre kerül, igaz, nem nyílvesszőket, hanem három liliomot tartva. Az 1702-es pecséten már valamennyi elem jelen van, mai elrendezésben. A jelkép 1713-ban az Ótemplom tornyára is fölkerült. A második világháború után a feudális eredetű címekkel, rangokkal, jelképekkel együtt egy időre a városcímert is kiiktatták, s csak 1989-ben helyezték vissza jogaiba, egyidejűleg megsemmisítve a Sinka Mátyás grafikussal készíttetett, 1974-ben elfogadott "új" címert, amelybe a heraldikai szabályokkal ellentétben fogaskereket és vörös csillagot is applikáltak.
A címer egyes elemeinek szimbolikájával kapcsolatban Csók Mózes, a város jegyzője a 19. század közepén így kommentált: "A nap és hold, mint a természetben rendes tenyésztetők, a lakosok rendes foglalatosságát, a szántás--vetést, gabonatermesztést, jószágtenyésztést, a kézbeni nyilak pedig a lakosoknak haza s király mellett áldozatkészségöket jelentik." Szeremlei nem foglalt állást a kérdésben, református puritánsággal így írt a címerről, ill. elemeiről: "...le kell mondanunk arról, hogy azoknak nagyobb jelentőséget, határozott értelmet és valami különös fontosságot tulajdonítsunk..." "... eleink attól fogva, hogy földesuraink őket elhagyták [ti. a török időkben. K.F.], azzal a szabadsággal éltek, a mellyel ma is minden ember élhet, hogy megalkották vagy megválasztották és megválogatták a címer jelvényeit saját tetszésök szerint a nélkül, hogy erre nézve bárkitől engedélyt vagy levelet kértek volna." A múlt század végén a címerpajzs két állandó színe zászlóra is került, a kék-arany lobogó a város másik jelképe.
Köszegfalvi Ferenc
Hódmezővásárhely rövid története
RSS hírforrás
