Hódmezővásárhely A város ma

Demográfiai mutatók :
Lakosok száma: 48.333 fő, 20. Hely
Élve szülöttek száma tízezer főre: 85,9 fő, 15. Hely
Halálozások száma tízezer főre: 137,8 fő 15. Hely
Természetes fogyás: 17. Hely
(A megyén belül Hódmezővásárhelyről távoztak el a legkevesebben!)
Népsűrűségi mutató:100 fő/km2 a legjobb a megyei jogú városok között!

Gazdasági mutatók :
Iparban foglalkoztatottak: csaknem 50 %
Munkanélküliségi ráta: 6 %
Jövedelmi viszonyok: (megyén belül 2. Hely). Csak Szeged előzi meg.
Laksűrűség: 13. Hely
Épített és lebontott lakások egyenlege: 4. Hely (kitűnő)!

Infrastrukturális mutatók :
Vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya: 90,6 %, 19.hely (Győrt megelőzi.)!
Gázzal való ellátottság: 97,5 %, 5.hely
(lakások kétharmadát fűtik gázzal, ez 7. helyet biztosít Hódmezővásárhelynek.)
Szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya: 89,4 %, 20.hely
Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya: 13,9 % 20.hely
Egy fogyasztóra jutó villamos energia fogyasztás: 1653 KW/H 14. Hely
Egy főre jutó gázfogyasztás:103,5 m3 7. Hely

Oktatási és kulturális mutatók :
Egy pedagógusra jutó óvodai gyerekszám: 11,7 fő
Egy osztályteremre jutó tanulók számában 5. Helyen áll a város.
Egy pedagógusra jutó általános iskolás tanulók száma: 11. Hely
Tanulók száma 1000 lakosra: 13. Hely
Egy pedagógusra jutó középiskolás tanuló száma: 10, 9 fő 3. Hely!
Ezer lakosra jutó érettségizettek száma: 8,9 fő 22. Hely
Ezer lakosra jutó szakmunkás tanulók száma: 18,8 fő 17. Hely
Ezer lakosra jutó szakmunkás vizsgázott tanulók száma: 4,9 fő 21. Hely
1000 lakosra jutó Mozi-látogatás száma: 1356 21. Hely
Könyvellátottság a megyei városi könyvtárak sorrendjében: 8. Hely
Kölcsönzést tekintve: 7. Hely

Egészségügyi mutatók :
Egy háziorvosra jutó betegek száma: 8554 fő 17. Hely
Egy gyermekorvosra jutó betegek száma: 8270 fő 4. Hely
(Egy lakosra 21,2 kezelés jutott, egy kezelésre fordított idő átlagosan 4,3 perc.)
Egy járó-beteg kezelésre jutó időráfordításban: 16. Hely
(Hódmezővásárhely a megyei jogú városok között a legkevesebb kórházi ággyal (329 db.) rendelkezik)
De ez nagyjából arányos a lakosság számához képest.
Átlagos ápolás tartama: 8 nap
Ágykihasználás: 75,4 %
Szociális ellátás:
100 lakosra jutó bentlakásos férőhely: 8 db. 7. Hely
Szociális ellátás keretén belül önkormányzati segélyt kapott lakások száma: 11. Hely
(Az egyéb önkormányzati támogatásban részesülők tekintetében a közepesnél jobb a helyzet)!

Vállalkozások, üzletek :
Társas vállalkozások száma a lakosságszámhoz viszonyítva: 22. Hely
Egyéni vállalkozások száma a lakosságszámhoz viszonyítva: 18. Hely
Ezer lakosra jutó üzletek száma: 17 db. 17. Hely
Élelmiszerüzletek száma: 3. Hely!
Ruházati szaküzletek száma a lakosságszámhoz viszonyítva: 1,1 db. 22. Hely
Elektromos szaküzletek száma: 20. Hely

Turisztika :
Ezer lakosra számított vendéglátóhelyek száma: 5,3 8. Hely

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelemből és földművelésből élt. Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemző nagyhatárú mezőváros. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiűzése után indult meg a lassú visszatelepülés. Az 17000-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezővásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte. A második világháború után a városban is megtörténtek azok az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe, a kertváros városrész ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. A rendszerváltozás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével Hódmezővásárhely erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. Az akkor megfogalmazott fejlesztési koncepciót sikerült csaknem teljesen megvalósítani. A '90-es évek közepére Hódmezővásárhely fejlődését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Európa Díjat kapott a város, csatornázás terén messzemenő eredményeket ért el. Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejeződik. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdődik meg ez év őszétől. Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetővé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetőségeit. Nagy jelentőséggel bír a Hódmezővásárhely - Algyő közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülő és a nehézgépjármű-forgalomtól ezáltal tehermentesítő autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe.
A város további eredményes és kitartó munkával és erőfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedőbb és legdinamikusabban fejlődő településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai.