Hódmezővásárhely Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az intézmény alaptevékenysége a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján meghatározott feladatok ellátása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban.

Feladata a régészeti, néprajzi, helytörténeti, képző- és iparművészeti kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményének kialakítása, a régészeti örökség védelme, a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása.

A Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák András út 16.) alapítása az 1904-es városi ipari és mezőgazdasági kiállításhoz kötődik. Tornyai János kezdeményezése, Kiss Lajos fáradhatatlan gyűjtőmunkája teremtette meg alapjait. Többszöri költözés után került végleges helyére, Imre József házába (1914). A Múzeum állandó régészeti kiállítása a „Hétköznapok Vénuszai” címmel, a Kr. e. 7 évezred vége – Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon, közte a világhírű Kökénydombi Vénuszt is. Az emeleti termekben látható a vásárhelyi néprajz tárgyi emlékeit bemutató állandó kiállítás.
A múzeum egész évben gazdag időszaki képzőművészeti kiállításaival vonzza a látogatókat.

Kiállítóhelyek:

Az Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) állandó kiállítása a 19. század közepétől 1945-ig öleli fel a nagy táj, az Alföld képzőművészetét.
Tartósabb időszaki kiállításként látható Tóth Menyhért festőművész, Szabó Iván szobrászművész alkotásai, valamint bemutatja az 1984-es Tornyai festmény-leletből összeállított 92 válogatást is. Földszint termei időszaki kiállításoknak adnak helyet, amelyek közül a legjelentősebb az 1954 óta minden év őszén megrendezésre kerülő Vásárhelyi Őszi Tárlat.
Az Emlékpont (Andrássy út 34.) bemutatja város és korszaktörténeti kiállítása az 1945 és 1990 közötti történelmi korszakot személyes sorsokon keresztül - mintegy bejárható filmként -, modern múzeumi eszközökkel mutatja be.
A „Magyar Tragédia 1944” kiállítás (Szeremlei u. 3.) emléket állít a Holokauszt vásárhelyi és magyar áldozatainak, különös hangsúlyt fektetve a gyermekáldozatokra.
Vékony Sándor fazekasmester, a népművészet mestere egykori lakóháza és műhelye a Csúcsi Fazekasház (Rákoczi u. 101.). Az épületben a csúcsi "fehéredényesek" tömörformájú, tiszta, egyszerű díszítésű edényei mellett más városrészek kerámiáját is kiállításra kerültek.
A Kopáncsi tanyamúzeum (Tanya 3442.) egy jellegzetes vásárhelyi életformát, a tanyai gazdálkodást egy középparaszti tanyai lakó- és gazdasági épületeivel és berendezési tárgyaival mutatja be.
Az Erzsébeti úton álló Papi-féle szélmalom és molnárház (Tanya 2310.) országosan is egyedülálló bemutatóhelye a gabona feldolgozásnak, hiszen a malom még ma is üzemképes állapotban van.
A házgyári emeletes épületek között szinte mementóként hat a városközpont tőszomszédságában meghagyott Népi Lakóház (Árpád u. 21.), amely a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját.

Telephelyek:

A Petőfi Sándor Művelődési Központ (Dr. Rapcsák András út 7.) Janáky István által tervezett műemlék épülete 1953 óta helyszíne a város közművelődési életének: színházi előadásokat, szakköröket, gyermek és felnőtt programokat szervez és biztosít helyet.
A Mozaik Kamaraterem (Lánc u. 5.) Hódmezővásárhely filmszínháza, amelyben a legújabb és művészfilmek egyaránt vetítésre kerülnek.
A szecessziós stílusú Zsinagóga (Szent István tér 2.) a város egyik legszebb épülete, 2004-es felújítása és átadása óta ismét vallási célokat lát el.
A Mozgás- és Táncművészeti Központ (Petőfi u. 27.) Vásárhely néptánc és más csoportjainak nyújt gyakorlási, foglakozási lehetőséget.
Korzó Mozi (Andrássy út 45.)