Hódmezővásárhely.hu | Nevezetességek n-r

Nevezetességek n-r2008. július 1., kedd
a A

A-E -:- F-M -:- N-R -:- S-Zs

Nagy András János-kút
(Kálvin János tér)

A fekete márványtábla tanúsága szerint Nagy András János és neje Mucsi Mária fúratták 1884-ben saját költségükön, emberbaráti szeretetből. Zsigmindy Béla egy év alatt készítette el a napi egymillió liter vizet adó kutat. A Séegner Béla által homokkőből faragott nyolcszögletű medence átmérője 6 m, közepén 1,3 m magas mészkőoszlop, tetején egy nagy és kisebb bronztányér. A teteje tölcsérszerűen kiképzett, melyből régen függönyszerű zuhatagban folyt le a víz. A kút az 1960-as években kiapadt. (Nagy András János (1812-1890) birtokán korszerű gazdálkodást folytatott, vagyonát folyton gyarapította. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Bőkezűen adakozott a kórház, iskolák és az egyház javára. Emlékét utca őrzi, nemrégiben portréjával utcanévtábla is készült. Alakját Tornyai János festette meg, a kép az Újtemplomi lelkészlak imaházában látható.)

Nagy György-emlékhelyek

Nagy György (1879-1923) erdélyi születésű ügyvéd, politikus 1910-ben költözött Hódmezővásárhelyre. A Petőfi u. 7. számú házban ügyvédi irodát nyitott. 1910 és 1913 között a Dr. Rapcsák András u. 28. szám alatti házban lakott. Itt szerkesztette és adta ki a Magyar Köztársaság című politikai folyóiratát. Tevékenységét a ház falán emléktábla jelöli. Az 1912-ben Budapesten megalakult Országos Köztársasági Párt elnöke. Legfontosabb követelése a demokrácia és a köztársaság volt. 1918. november 16-án az Országházban ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló határozatot. Emlékét utca, utcanévtábla, a gimnáziumban dombormű őrzi. Emlékszobája a Bajcsy-Zsilinszky u. 23. alatt (Levéltár) tekinthető meg. Díszsírhelyét 1988-ban avatták fel a Kincses temetőben. 1991-ben a város posztomusz díszpolgárává választotta.

Nagy Imre emléktáblája
(Kaszap u. 31.)

Nagy Imre (1896-1958) politikus, agrárszakember. Felesége a vásárhelyi születésű Égető Mária. 1944. decemberében a város közgyűlése 16 képviselőt választott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, köztük Nagy Imrét. 1953-tól 1955-ig és 1956 október-novemberében Magyarország miniszterelnöke. A független, szabad, demokratikus Magyarország és a reformpolitika rendíthetetlen híve. 1958. februárjában pert indítottak ellene, és június 16-án kivégezték. A Návai Sándor által készített domborművet 1991. június 29-én avatták.

Nagytakarék (K&H Bank)
(Kossuth tér 5.)

Az 1869-ben alapított Nagytakarék a századforduló után határozta el székháza felépítését. A szecessziós épületet Müller Miksa tervezte, 1907-ben készült el. a kupola tetején a Merkur szobor látható. A homlokzat, az ablakok és kapubejárat jellegzetesen szecessziós jegyeket visel. A bejárat fölötti női és férfi alak a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezi, a kaptárak pedig az épület rendeltetésére utalnak. Külön figyelmet érdemelnek a lépcsőház egyedi faragott vörösmárvány korlátja és a berendezés rendkívül igényes fafaragványai.

Nándorfehérvári csata emlékharangja
(Bercsényi Miklós laktanya)

Hunyadi János (1407/9-1456) 1456-ban fényes győzelmet aratott az országot fenyegető török felett Nándorfehérvárnál (ma Beograd). A győztes seregben több vásárhelyi is harcolt. A csata emlékére 1991. március 15-én harangot avattak a Bercsényi Miklós gépesített lövészdandár laktanyája előtt kialakított téren. Az emlékművet Máté István szobrászművész és Szatyor Győző iparművész készítette. 1456 óta a pápa rendeletére minden délben megszólalnak a harangok. Ez az emlékharang is az egykori nándorfehérvári győztes jobbágyelődeinre emlékeztet. Minden délben a laktanya kapuőrének feladata, hogy megkondítsa.
Negyvennyolcas honvédemlékmű (Kossuth tér) Máté István alkotása az 1848-1849-es szabadságharcnak és a névtelen vásárhelyi hősöknek állít emléket. 1990. március 15-én avatta fel Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A város művészei az e célra rendezett kiállításon eladott alkotásaik árát ajánlották fel az emlékmű megvalósítására.

Németh László-emlékhelyek

Németh László (1901-1975) író 1945 és 1948 között a Bethlen Gábor Gimnáziumban és a Szent István téri leánygimnáziumban (Présház) tanított. Vásárhelyi szállásadói Kristó Nagy István és Mátyás Sándor voltak. A Bercsényi utca 27. számú Kristó-házban lakott. A ház végében áll a kerti kis lak, amelynek ámbitusán az első vásárhelyi művek, a Mathiász-panzió és A tanügy rendezése íródtak. Az utcai szobában az Eklézsia-megkövetése, a Széchenyi és az Égető Eszter és más jelentős alkotások születtek. Az egykori leánygimnázium igazgatói lakásának szobáiból alakították ki a Németh László-emlékházat. Az emlékkiállítás elsősorban műközpontú. Láthatók naplók, kéziratok, levelek, emléktárgyak, fényképek. Tóth Valéria Németh László mellszobrát az 1976-ban az íróról elnevezett könyvtár előtt láthatjuk. A könyvtár épületében több alkotás is található, amely a nagy íróra emlékezik: Borsos Miklós márvány mellszobra, Kajáry Gyula grafikája, Erdős Péter és Máté István rézdomborításai. Az író "vásárhelyi sétáinak" útvonalán továbbhaladva, az Égető Eszter-beli Tunyogi-házat már nem láthatjuk, lebontották. Az egykori Máté-patika emeletes épületét azonban megnézhetjük (Andrássy út 9.). A "kisded" tanyai tanulók otthonát az Oldalkosár utcában a négyemeletes Cseresnyés Kollégium váltotta fel. Innen néhány lépés az ősi alma mater, a Bethlen Gimnázium. Az író Hódmezővásárhelyre küldött, eredetileg kútfeliratnak szánt üzenetét fatáblára vésték, hajdani tanárkodás színterén helyezték el. Návai Sándornak az íróról készített domborművét a Gregus Máté Műszaki - Mezőgazdasági Szakközépiskolában (Kaszap u. 29.) láthatjuk.

Németh László Városi Könyvtár
(Andrássy út 44.)

A város közgyűlése 1880-ban alapította a közkönyvtárat. Saját épületében 1907-től működött. 1914-ben Imre József Házában (Dr. Rapcsák András u. 16.), majd 1939-ben Kálvin tér 2. sz. alatt kapott helyet, mai helyére 1954-ben költözött. A városi könyvtárból 1952-ben a Csongrád megyei könyvtár intézménye lett. 1973-tól ismét városi könyvtár, a Németh László nevet 1976-ban vette fel. "A" tipusú közművelődési tevékenységet folytat, a központi könyvtáron kívül letéti könyvtárai és egy önálló gyermekkönyvtára van. Több mint 250 ezer kötet könyvet, 6 ezer folyóiratot, 1500 hangzó és 25 ezer egyéb dokumentumot őriz. A helyismereti különgyűjtemény 4 ezer olyan művet tartalmaz, amely vásárhelyi szerző műve, vagy a városról szól. A gyűjtemény őrzi többek között József Attila Medvetánc című kötetének első kiadását. Megtalálható a könyvtárban Babits Mihály (1883-1941), Németh László, Illyés Gyula és mások dedikált könyvei. A könyvritkaságok közül említést érdemel Szenci Molnár Albert (1574-1634) 1608-ban kiadott Szent Bibliája.

Népművészeti Tájház
(Árpád u. 21.)

A házgyári emeletes épületek között szinte mementóként hat a városközpont tőszomszédságában meghagyott parasztház, amely a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.

Nepomuki Szent János szobra
(Szent István tér)

A jelenlegi szobor elődjét 1778-ban állította fel a katolikus egyház a hajdani kispiacon, az akkor ott folydogáló mélyvizű Topa-ér partján. A kőszobor elhelyezése összefügg azzal, hogy Nepomuki Szent Jánost a vizek védőszentjeként tisztelték. A Topa-ér a Hód-tóba vezetett, maga a szobor is a tóra nézett. Az Újtemplom felépítésekor a reformátusok hevesen tiltakoztak a szobor ellen. A szent kőszobra ugyanis éppen a templomuk elé került. Mindent elkövettek a szobor eltávolítására. Valószínű az indulatok elszabadulásával függ össze, hogy 1797-ben garázda legények leütötték a szobor fejét. A fejet fából pótolták. A teret eredetileg Nepomuki Szent Jánosról nevezték el, később a kálvinisták Kálvin János térre keresztelték, de a lakosság többnyire csak a János tér elnevezést használta. A Nagy András János-kút elkészültével 1884-ben fellángolt a vita, mivel a kút a tér közepén, közvetlenül a szobor szomszédságába került. Hosszas perlekedés után a szobrot néhány méterrel távolabbra állították fel és nyugatra fordították, hogy ne a református templomra nézzen. 1890-ben teljesen új szobrot öntöttek vasból, gránit oszlopokkal és vaskerítéssel vették körül. 1940-ben került el a térről. A Topa-ér eltűnt, így a szobor vízparti elhelyezése értelmét veszítette. A Szent István templomnál állították fel, gránit oszlopok és vaskerítés nélkül.

Nyári Színkör emlékoszlopa
(Népkert)

A Kolbenheyer Viktor által tervezett Nyári Színkör épülete megjelenésében arányos, minden oldalról változatos, festői hatást nyújtott. Téglaalapokon favázas szerkezettel és deszkaborítással készült. Félévszázados működése alatt országos hírnévre tett szert. 1948-ban használhatatlannak minősítették és 1950-ben lebontották. 1991-ben a színház helyén emlékoszlopot állítottak, amely Szatyor Győző iparművész alkotása.

Nyizsnyai Gusztáv szobra
(Nyizsnyai és Zrínyi u. sarok)

A bronz mellszobor mészkő talapzaton áll. Pásztor János alkotása. Közadakozásből állították fel 1900-ban a Nyári Színkör előtti parkban. Jelenlegi helyére 1978-ban került. (Nyizsnyai Gusztáv (1829-1882) zeneszerző, dalköltő 1862-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen. A "magyar Trubadur"-ként emlegetett zeneszerző nevéhez fűződik a Vásárhelyi Dalárda megalapítása. Több dala korábban népszerű volt.)

Ógimnázium (->Alföldi Galéria (Ógimnázium))

Osváth Béla-relief
(Kinizsi u. 12.)

A reliefet Szabó Iván szobrászművész készítette 1990-ben. Osváth Béla (1926-1965) szívügye a magyar dráma és színjátszás volt. Ahogy leérettségizett, máris színházat szervezett Vásárhelyen, a Fekete Sasban és a Nyári Színkörben. Egyszerre volt színigazgató, színész és 1946 őszétől gimnáziumi tanár. Miután az infláció elsodorta a színházat, tevékenységét irodalomtörténészként és a budapesti Nemzeti Színház dramaturgjaként folytatta. Posztumusz kötete a Türelmetlen dramaturgia.

Ótemplom
(Kossuth tér)

Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket. A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el. A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte. Károlyi Sándor a torony számára átengedte a korábban Rákóczi tulajdonát képező nagyecsedi kastélyának óráját és csengettyűjét. 1725-ben tették helyükre. 1741-1742-ben lőrésekkel ellátott fallal vették körül a templomot, egy része ma is látható. A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe. A karzat vasrácsát Deák Mihály helybeli lakatos, az új szószéket és az úrasztalt Csepreghi János budapesti műasztalos készítette. 1896-ban került sor az Oláh Ferenc által adományozott orgona beszerelésére. Soukenik János orgonakészítő mester hangszerét 1896. június 25-én szentelték fel. 1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely. A templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is.

Ótemplom magtár
(Szőnyi u. 1.)

A templomhoz közel, az utca vonalában áll. Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk. A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne. Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.

Petőfi Művelődési Központ
(Dr. Rapcsák András u. 7. )

1948 és 1951 között épült fel, tervezője Janáky István. A zömök, vaskos formák, a kézivetésűnek látszó vásárhelyi téglaburkolata helyi jellegűvé teszik az épületet. Színháztermét 1953. június 20-án avatták fel. Az előcsarnokban Németh József vásárhelyi festőművész nagyméretű freskója látható. A második emeleten egy 577 m2-es szabadidő központ működik, ahol különböző körök, klubbok tartanak foglalkozásokat, előadásokat, pódiumműsorokat rendeznek. (Janáky István (1901-1966) vásárhelyi születésű építész. Nevéhez fűződik többek között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületei, valamint a kecskeméti Aranyhomok Szálloda tervezése. Emléktáblája az épület falán.)

Petőfi Sándor szobra
(Andrássy út 50. )

Petőfi Sándornak (1823-1849), a nagy magyar költőnek két méteres posztamensen álló ércszobrát Kamotsay István készítette 1983-ban. Az adományozó mecénás Dr. Sarkadi Ferenc (1901-1989) vásárhelyi ügyvéd.

Présház (Liszt Ferenc Általános Iskola)
(Szent István tér 2.)

Az 1800-as évek elején épült a földesúr alápincézett klasszicista stílusú présháza. A saját és a lakosság által beszolgáltatott szőlő feldolgozására szolgált. A földszintes téglaépület udvar felőli oldalán nagyablakos folyosó fut körbe. A homlokzati ablakok fölül egyenes kiugró párkányokkal díszítettek, az ablakok alatt téglalap alakú parapet. A lábazat sima vakolású, melynek síkját csak a pinceablakok törik meg. A házat a város 1873 után megvásárolta a földesúrtól. Először ipariskola, majd 1892-től óvónőképző, 1930-tól leányliceum, később gimnázium, 1948 után tanítóképző intézet volt. 1957-től középfokú iskola céljaira használták, jelenleg pedig az ének-zenei általános iskola működik benne.