Nevezetességek f-m
a A
|
Fekete Sas  A mai épület helyén a múlt században egy földszintes, majd egyemeletesre bővített vendégfogadó állt. A városi törvényhatóság 1893-ban hozott határozatot egy új, korszerű szálloda felépítéséről. Több pályázatot is kiírtak, melyet végül Pártos Gyula (1845-1916) építész nyert meg. A szálloda ünnepélyes megnyitására 1905 karácsonyán került sor. A kivitelezési munkákat Kruzslicz Péter vásárhelyi építőmester végezte. Az épület külső megjelenésében eklektikus, főként neobarokk és rokokó elemekkel. A díszvakolások finom ornamentikát, növényi díszítéseket hordoznak. Különös figyelmet érdemelnek a monumentális ablakok faragott díszítései. A belső kiképzés jellemzői: aranyozott díszvakolás, a bálteremben nagyméretű tükrök, gipsz domborművek, szecessziós vonalvezetésű páholyok. A nagyterem mennyezetének vasbeton szerkezetét (a városban elsőként) Zielenski Szilárd (1860-1924) műegyetemi tanár tervezte.
A felújított Fekete Sas épületében Kávéház, Söröző, rendezvény étterem működik. Emeletén bálakat, koncerteket, rendezvényeket tartanak a Dél-Alföld legnagyobb oszlopok nélküli báltermében. |
| Görögkeleti templom (Dr. Rapcsák András u. 7.)  A 17. század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot. Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv. |
|
Holokauszt Múzeum (egykori zsidó iskola) Zsinagóga kertje (Szent István tér)
A Zsinagóga kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a „Magyar tragédia 1944.” megrázó kiállításnak ad helyt. Részleteket láthatnak látogatóink Csorba Mária – Tóth Attila „Térdeplő idők” c. dokumentumfilmjéből, a vásárhelyi deportáltak visszaemlékezéseiből. A Holokauszt Múzeum anyagát a Terror Háza szakmai segítségével állítottuk össze. |
| Inspektorális kvártélyház (Tiszttartó ház) (Andrássy út 13.)  A Károlyi család építtette 1802-ben, az uradalom tiszttartói használták. Innen tiszttartó háznak is nevezték. A klasszicista stílusú földszintes épület fő jellemzői: a homlokzat közepén lévő kapu fölötti széles tümpanon, egyenes záródású, díszítés nélküli ablakok, kellemes arányrendszerű homlokzat. Az udvar felől félköríves oszlopsorral ellátott, fehérre meszelt tornác fut körbe. Korábban egyházi célokat szolgált, később közigazgatási és közellátási hivatal működött benne, ma a Katolikus Egyház közösségi háza. |
|
József Attila emlékhelyek
|
|
Kaszinó
(Zrínyi u. 1.)  A Hódmezővásárhelyi Kaszinó Egylet 1896-ban határozta el székházának felépítését. A tervezéssel Sándy Gyulát bízták meg. Az építkezést 1901-ben fejezték be. Szecessziós stílusjegyekkel, szamárhátíves oromzattal, kör lezárású ablakaival az egyik legkarakteresebb épülete a városunknak. |
| Katolikus népiskola (Eötvös József Szakközépiskola) (Szent Antal u. 5.)  Az egyház által emeltetett kétszintes iskola romantikus stílusban épült. Tervezője Belák János városi mérnök, kivitelezője Regdon Mihály szegedi építési vállalkozó. A homlokzat kiemelt középső rizalitjának díszei, a főpárkányok, a négyzetrácsos stilizált levéldíszítések jellegzetesen romantikus jegyek. Az 1960-1961-es átalakításkor az eredeti lábazatot műkövesre cserélték, az udvari árkádsorokat beüvegezték. Jelenleg a Eötvös József Szakközépiskola épülete. |
| Katolikus templomok (->Belvárosi Katolikus Templom(Szentháromság templom), Szent István templom) |
| Katolikus Zárda (SZTE Mezőgazdasági Kar) (Andrássy út 15.)  A kétemeletes eklektikus stílusú intézet 1902-ben épült Schuszter Konstantin váci püspök és mások adományaiból. Az 1903-ban felszentelt épületbe a Szent Domonkos rend apácái költöztek. Itt működött a rend leányiskolája, de más felekezetű gyermekek előtt is nyitva állt. 1948-ban államosították, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara működik itt. Az iskola építésére, működésére, rendeltetésére utaló emléktáblák a főbejárat lépcsőházában láthatók.  |
Kiss Lajos emlékhelyek  Kiss Lajos (1881-1965) néprajztudós Vásárhelyen született. Tornyai János ösztönzésére kezdett néprajzi tárgyak gyűjtéséhez. Tanulmányainak sokaságában, számtalan könyvében a tárgyak és az emberek szoros kapcsolatát, nemzedékek tárgyi és szellemi hagyományait tárta fel. A szülővárosában látott és tapasztalt élmények alapján mutatta be az alföldi szegénység századvégi állapotát. A Bethlen Gábor Gimnázium előtti parkban látható márvány mellszobor Radó Károly alkotása, 1968-ban avatták. A városban iskola őrzi emlékét, a Tornyai János Múzeumban emlékszobát rendeztek be. Síremlékét, melyet Rubletzky Géza készített, a Kincses temetőben közvetlenül a bejáratnál láthatjuk. |
Kohán György-emlékek  Kohán György (1910-1966) Kossuth-díjas festőművész Vásárhelyen festette drámai erejű képeit az alföldi tájról és lakóinak életéről. Utolsó műterme az Andrássy út 2. számú ház IV. emeletén volt. Az épület falára emléktáblát helyeztek el, amelyet 1967-ben lepleztek le. A dombormű Meszlényi János alkotása. A Kertvárosban, az alkotóház és a művészlakások parkjában egy festőállványra állított kétoldalas dombormű idézi alakját. Kiss Nagy András munkáját 1979-ben avatták. |
| Korsós lány (Vízmerítő) (Kossuth tér)  Pásztor János szobrát 1908-ban állították fel, a jelenlegi helyétől mintegy tíz méterre. A bronz szobrot eredetileg ovális medence fölött, egy 2 méteres forrástégla-talapzaton helyezték el. 1950-ben került mai helyére. Az új talapzatot és az ellipszis alakú medencét Kamatsay István tervezte, a kos-vízkövet Medgyessy Ferenc készítette. A szobrot az idők folyamán Vízmerítőnek, Rézlánynak is nevezték. |
| Kossuth Lajos szobra (Kossuth tér)  A város törvényhatósági bizottsága 1894. május 23-án döntött a szobor felállításáról. Az akkor megalakított szoborbizottság azonban csak 1898-ban kezdte meg a széles körű gyűjtést. Ezután bízták meg a vásárhelyi születésű Kallós Edét a szobor elkészítésével. Az avatásra 1903. március 22-én került sor, azon a helyen, ahol Kossuth 1848. október 3-án toborzó körútja alkalmával beszédet mondott. (Kallós Ede (1886-1950) tanulmányait Budapesten, Párizsban és Olaszországban végezte. Főbb művei: Erkel Ferenc (Gyula), Bessenyei György (Nyíregyháza), Kossuth Lajos (Makó, Nagykároly, Zsombolya). Telcs Edével (1872-1948) készítette a budapesti Vörösmarty-emlékművet. |
| Kőfal (->Árvédelmi fal (Kőfal)) |
| Könyvtár (->Németh László Városi Könyvtár) |
| Liszt Ferenc Általános Iskola (->Présház (Liszt Ferenc Általános Iskola)) |
|
Majolika-emlékmű  A Majolikagyár fennállásának 60. évfordulóján, 1972-ben a Belvárosi katolikus templom parkjában állították fel, Probstner János iparművész alkotását. A Művészek Majolika és Agyagipari Telepét Endre Béla, Kallós Ede, Pásztor János, Rubletzky Géza, Smurák József (1883-1943), Tornyai János és Weisz Mihály (1871-1936) alapította 1912-ben. |
| Második világháborús emlékmű (Hősök tere)  Hódmezôvásárhelyen a II. világháború jószerével egyetlen nap alatt, 1944. október 8-án zúdult át. A szovjet csapatok elôl sokan elmenekültek. A világháború összesen kétezer vásárhelyi zsidó, katona, hadifogoly életét követelte, és rendkívül nagy kárt okozott a gazdaságban. Elpusztult a lóállomány 90 százaléka, a Szovjetunió pedig 500 mázsa gabonát kapott "ajándékba" a dolgos vásárhelyi parasztemberektôl. |
| Medgyessy Ferenc szobra (Kohán György u. )  Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászt már fiatal korában baráti szálak fűzték a vásárhelyiekhez. Tornyai Jánossal és Endre Bélával a magyar népi művészet kincseiért lelkesedett. A legintenzívebb kapcsolata a városhoz az 1913 és 1925 közötti időszak. Több kisplasztikájának kerámia változata és önálló mázas kerámiája vásárhelyi kivitelezésű. Számtalanszor pihent a mártélyi Tisza-parton. Gyakran megfordult a Tükör utcai művészházban. Alkotásai a vásárhelyi őszi tárlatokról sem hiányoztak. Debreceni Vénusz szobra a városi strandfürdőben, Radnainé síremléke a Németh László emlékház kis kertjében látható. Németh Mihály Medgyessyt ábrázoló mészkő mellszobrát 1973-ban a kertvárosi kollektív műterem mellett helyezték el. |
| Merkur-szobor (Nagytakarék)  Az egykori "Nagytakarék" (K&H Bank) kupoláján helyezték el 1907-ben. Eredetileg Kisfaludy Stróbl Zsigmonddal közösen vállalta el Rubletzdy Géza, ám segítőtársa Balla József (1883-1907) lett. Balla korai halála miatt Rubletzky egyedül fejezte be a pásztorok, a kereskedelem, az utazás, a tolvajok, az ékesszólás istenének szobrát. A szárnyas botot, kalapot és sarut viselő fiatal férfi alakot Tornyai János "sánta Mercur"-nak titulálta. (Rubletzky Géza (1881-1970) szobrászművész elsősorban Tornyai János nemzedékével tartott szoros kapcsolatot. 1906-1914 között itt élt, portrékat, síremlékeket készített. Alapító tagja a Művészek Majolika és Agyagipari Telepének. Kiállított az Őszi Tárlatokon. Művészi hagyatékát 1976-ban családja a Tornyai János Múzeumnak adományozta.) |
|
Műverem A József Attila és a Kinizsi utca sarkán emléktábla jelöli Galyasi Miklós egykori lakását, amely Műverem néven vált ismertté. A helybeli és az idelátogató művészek mindig szívesen látott vendégek voltak. Megfordult itt többek között a művészettörténész Lyka Károly (1879-1970), az író Illyés Gyula (1902-1983) és Veres Péter (1897-1970), az orientalista Baktay Ervin (1890-1963). Fiatal költők, Pákozdy Ferenc, József Attila és a házigazda olvasták fel, s vitatták meg költeményeiket. A Műverem köré csoportosuló társasághoz tartozott még Kohán György és Vén Emil festőművész is. Ez a csoport képezte alapját az 1943-1949 között közművelődési feladatot felvállaló Tornyai Társaságnak. Galyasi Miklós (1903-1974) költő színes egyénisége, művészetpártoló tevékenysége a Művermet irodalmi szalonná tette. Németh László Égető Eszter című regényében Galyasiról mintázta Gyenes alakját. |
József Attila (1905-1937) első vásárhelyi látogatása idején sógoránál, Makai Ödönnél (1889-1937) szállt meg (Dr. Rapcsák András u. 28.). Makaiék élénk társasági életet éltek. A költő egyre gyakrabban látogatott Vásárhelyre. Kialakult ismeretségi köre, sokszor találkozott barátaival Galyasi Miklós lakásán, a tréfásan Műveremnek nevezett tágas szobában. Makaiék 1933-ban átköltöztek a Villasor 14. (ma Ady Endre u.) számú házba. József Attila 1935. február végétől június végéig itt dolgozott válogatott versein, amely Medvetánc címmel jelent meg. Ez év augusztus 16-án érkezett utolsó vásárhelyi látogatására. A Szántó Kovács utcai lakást és a Művermet emléktáblával tisztelte meg az utókor.
RSS hírforrás
