Hódmezővásárhely Lakosságszolgálati iroda

A csoport tevékenysége a szabálysértési és a birtokháborítási ügyek intézését foglalja magában.

A szabálysértési ügyekben az 1999. évi LXIX. törvény és a 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet,
valamint a helyi önkormányzati rendeletek alapján jár el az alábbiak szerint:
- gyakorolja az elsőfokú szabálysértési hatósági jogkört,
- a feljelentés alapján tisztázza a tényállást, amennyiben a feljelentés adatai nem szolgálnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében felhívja a feljelentőt további adatok közlésére,
- meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve tanúkat,
- szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve szaktanácsadót,
- iratokat, egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, illetve szereztet be, külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatközlésre hív fel,
- indokolt esetben megkeresést bocsáthat ki meghallgatás foganatosítása végett,
- ismeretlen helyen lévő eljárás alá vont személy, tanú, szakértő lakó-, illetve tartózkodási helyének megállapítása céljából megkeresi az Okmányirodát, vagy az utolsó lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes szervet,
- megkeresi az illetékes rendőri szervet a lakcímen való tartózkodás tényének ellenőrzése végett,
- az eljárást határozattal megszünteti, ha annak törvényi feltételei fennállnak, a megszüntető határozat egy példányát megküldi az ügyésznek,
- kötelezheti az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére, ha annak törvényi feltételei fennállnak,
- a határozatai ellen benyújtott panaszt felülvizsgálja, ha annak nem ad helyt az iratokat 3  napon belül megküldi az illetékes ügyészségnek,
- az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítása esetén pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, illetve elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget határozattal állapíthat meg,
- az érdemi határozatok ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül az eljárás alá vont személy törvényes képviselője, vagy védője és a sértett kifogását elbírálja,
- a kifogás alapján a határozatot visszavonhatja, vagy a kifogást tevő javára módosíthatja, amennyiben erre nem kerül sor, az iratokat az illetékes helyi bírósághoz teszi át, az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást elutasítja,
- az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki, ha erre nincs lehetőség, akkor elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását, ha erre sincs lehetőség, vagy aránytalan hosszú idővel járna, akkor a pénzbírságot az elkövető beleegyezése esetén közérdekű munkára változtatja át,
- ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez , akkor a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni, melyről a helyi bíróság rendelkezik, e feltételek fennállása esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi a bíróságnak,
- az elkövető méltányossági kérelmet nyújthat be a pénzbírság végrehajtásának mellőzése céljából, amelyet a szabálysértési hatóság a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez terjeszt fel elbírálás végett,
- fiatalkorúak ügyében mindig meghallgatást tart, amit a törvényes képviselő, vagy a gyámhatóság jelenlétében végez,
- engedélyezi a pénzbírság részletekben történő megfizetését, vagy a fizetés elhalasztását,
- nyilvántartja a kiszabott, valamint a lerótt pénzbírságokat, leírja, törli az elévült,  illetőlegelzárással letöltött pénzbírságot,
- az ügyintézésről éves statisztikai jelentést készít.

A birtokháborítási ügyekben az 1959. évi IV. törvény. (Ptk.) vonatkozó szakaszai alapján az
alábbiak szerint jár el:
- fogadj az ügyfelet, részére tájékoztatást és tanácsadást végez,
- indokolt esetben helyszínel kérelem felvétele nélkül is,
- a kérelmet jegyzőkönyvbe veszi,
- kérelem folytán tárgyalást kitűzi, idézést kibocsátja,
- tárgyalást, tényállást tisztázza, a felet meghallgatja,
- kísérletet tesz egyezség létrehozására, egyezség esetén azt jóváhagyja,
- egyezség hiányában a tényállás további tisztázása érdekében tanút, szakértő(ke)t hallgat meg, helyszínel, határozatot hoz,
- határozat nem teljesítése esetén - kérelemre - végrehajtási eljárást folytat le,
- határozatot hoz végrehajtási kérelem tárgyában,
- fellebbezés esetén az iratokat felterjeszti a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz,
- a jogerős határozatot megküldi a pénzkövetelések nyilvántartójának,
- kapcsolatot tart a bírósággal és a másodfokú hatósággal.

• végzi az engedélyezési eljárást az épületek, továbbá műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) megépítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, bontására, az építési engedélyek rendelkezések alapján megépített építmények használatbavételére, az építménynek az engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetéstől tartósan eltérő használatára,
• közreműködik az eredeti állapotot helyreállító határozat meghozatalában, amely a kivitelezés megszüntetését, és az eredeti állapot helyreállítását, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzését, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok, vagy szerkezetek kicserélését, illetőleg az építmény részleges vagy teljes átalakítását, lebontását és újraépítését rendeli el, ha a kivitelezés építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történik,
• intézkedést foganatosít a hibák, hiányosságok megszüntetésére, ha az építményt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy az építési munka végzése következtében idegen ingatlanban kár keletkezne.
• biztosítja az építmény jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az
építmény felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását vagy bontását, ha annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti,
• fennmaradási engedélyt készít elő, vagy az építmények bontását elrendelő határozatot, ha
a csak építési engedély alapján végezhető építési munkát építési engedély nélkül, vagy az engedélytől jelentősen eltérő módon végezték el,
• kötelezi a kivitelezőt a jegyzőn keresztül a szükséges munkálatok elvégzésére, ha az építési munka végzése során a kivitelezés az állékonyságot, az egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történik.
• gondoskodik az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek alkalmazására vonatkozó jogszabályok megtartásáról,
• ellátja az építésügyi ellenőrzési feladatokat,
• kezdeményezi építésrendészeti bírság kiszabását a jogszabály által meghatározott feltételek esetében,
• szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezi az építési szabályok megszegőivel szemben.
• elkészíti és a jegyzőnek előterjeszti az elsőfokú hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések felterjesztését a Csongrád Megyei Kormányhivatal felé,
• továbbítja a törvényben meghatározott esetekben a közigazgatási határozat elleni bírósági
felülvizsgálatot kérő keresetlevelet az illetékes bírósághoz,
• telekalakítás engedélyezését kezdeményezi kérelemre indult eljárásban, ha a telekalakítás
következtében az érintett terület alakja és terjedelme, valamint annak rendeltetése az építésügyi szabályoknak és a városrendezési terveinek megfelel,
• elvi telekrendezési engedélyt készít elő, kérelemre, annak meghatározására, hogy az a telekrendezéshez szükséges telekalakítási terv elkészíthető-e, továbbá milyen feltételeket kell teljesíteni a telekrendezési engedély iránti kérelem előterjesztése előtt,
• engedélyt készít elő belterületen a közparkok és véderdők területének kialakításához, belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármely megváltoztatásához,
• engedélyt készít elő külterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatásához akkor, ha annak következtében 3.000 m2-nél kisebb földrészletek keletkeznek,
• elkészíti a lakó-, illetőleg üdülőtelkek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatokat; ennek során megrendeli a telekalakítási tervet a földhivatalnál; határozatot hoz annak jóváhagyásáról, és gondoskodik a telekkönyvi bejegyzéséről,
• elvi építési engedélyt készít elő, ha a terület tervezett felhasználása és az elhelyezni kívánt
építmény az építési jogszabályoknak és a rendezési terveknek megfelel,
• kisajátítási eljárást kezdeményez, ha a kisajátítás a rendezési terv végrehajtása céljából szükséges,
• nyilvántartást vezet az elrendelt telekalakítási és építési tilalmakról, gondoskodik azok földhivatali bejegyzéséről, illetve a bejegyzések megszüntetéséről,
• intézi az ingatlanok helyrajzi szám feltüntetésével kapcsolatos ügyeket,
• közreműködik a vélemény kialakításában a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozata előtt, a bányászati tevékenység befejeztével a belterület újrahasznosítására,
• gondoskodik a műszaki nyilvántartás vezetéséről.
• Engedélyt készít elő:
• a, vizek medrében, valamint közcélú vízi létesítmények vízterületén vízi állás létesítéséhez.
• b, a helyi vízgazdálkodási közfeladatot érintő hatósági hatáskörben eljárva - a vízjogi
engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó kisebb vízi munkák és vízi létesítmények körében:
• az ingatlanon keletkező 1 m3/nap mennyiséget meg nem haladó és kizárólag házi kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítését, használatbavételét, átalakítását és megszüntetését, illetőleg
• olyan kút létesítését, használatbavételét és megszüntetését, amely a létesítő háztartásának (házi vízszükségletének) napi 1,5 m3 mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, továbbá parti szűrésű, kizárólag a talajvíz felhasználását biztosítja.
• előkészíti a jogszabályban meghatározott mértékű csatornabírságot kiszabó határozatot, közüzemi csatornamű káros szennyezése esetén,
• gondoskodik a közcsatornába vezetett szennyvíz egyedi határértékének megállapításáról, visszavonásáról és a szennyvíz előtisztítási program elfogadásáról, az ipari vízfogyasztás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott vízfogyasztási keret megállapításáról,
• döntést készít elő a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában,
• határozatot készít elő az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről jogszabályban meghatározott esetekben,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, amelyben kötelezi vízelvezetési szolgalomra szomszédos telek tulajdonosát a víz átvezetésének és bekötésére szolgáló csővezeték ingatlanán történő elhelyezésének tűrésére,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, amelyben kötelezi a tulajdonost a lakosság zavartalan
ivó-, és háztartási vízellátása érdekében vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy
megszakító berendezés felszerelésére,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben elrendeli mellékvízmérő berendezés felszerelését, ha az ingatlanon belüli több vízhasználó fogyasztásának megállapítása érdekében szükséges,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben kötelezi a tulajdonost, hogy az ingatlanát a közcsatorna-hálózatba kösse be, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben rendelkezik a házi vízvezetékek elzárásáról,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben kötelezi a tulajdonost vízmérő felszerelésére,
ha a fogyasztott víz mennyiségének mérésére nincs berendezés,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben szüneteltetheti vagy megszüntetheti olyan üzemek vízszolgáltatását, melyeknél az ivóvíz minőségű víz kitermeléséhez nélkülözhetetlen,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben jóváhagyja az érdekelteknek a több ingatlan szennyvizének elvezetésére vonatkozó megegyezését,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben kötelezi a tulajdonost az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas akna megépítésére, átalakítására, ha a házi csatorna ilyen aknával nincs ellátva, vagy a meglévő akna nem megfelelő,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben kijelöli kérelemre, az útkezelők előzetes véleménye alapján a veszélyes áru szállítási útvonalát,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben elrendeli az út területén, az alatt, vagy felett elhelyezett építmény üzembentartójának költségére az útcsatlakozás felújítását, korszerűsítését,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben engedélyt ad épületek, továbbá műtárgyak és
más építmények megépítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, bontására,
• köteles védett természeti terület jogellenes zavarása, veszélyeztetése vagy károsítása esetén az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani,
• zajt előidéző üzemi létesítményre zajkibocsátási határértéket állapít meg,
• kiszabja a zaj-, illetve rezgésbírságot,
• eljár első fokon a helyhez kötött légszennyező forrásokkal kapcsolatos levegőtisztaság védelmi államigazgatási ügyben szolgáltató tevékenységet ellátó létesítmény esetén,
• kibocsátási határértéket állapít meg,
• mérési vizsgálatot végeztet,
• nyilvántartja a légszennyező forrás jellemző adatait,
• légszennyezési bírságot szab ki.
• Engedélyezi:
• a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetését,
• a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetését.
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben kötelezi a tulajdonost, hogy az ingatlanát a közcsatorna-hálózatba kösse be, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak,
• döntést készít elő a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben határoz a csatornaszolgáltatás során felmerülő költségek viseléséről,
• határozatot készít elő a jegyzőnek, melyben engedélyezi - külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - a települési folyékony hulladékok leeresztő helyen történő
elhelyezését.

Az önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda útján Hódmezővásárhely, Mártély és Székkutas illetékességi területén végzi - az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000.(XII.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének kivételével - a külön jogszabályban hatáskörébe utalt, okmányokkal kapcsolatos feladatait. Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit az 58/1999. (XII.30.) BM rendelet határozza meg.

Az okmányirodán a köztisztviselők képesítési előírásáról szóló 9/1995. (II.3.) Korm. rendeletben meghatározott szakképesítésű köztisztviselőt kell foglalkoztatni. Az okmányiroda a jegyző szakmai irányítása és felügyelete alatt áll. Az okmányiroda csoportvezető vezetésével működik.

Az okmányiroda feladatkörei:

1. személyazonosító- és lakcímigazolványok kiadása és nyilvántartása
2. közúti közlekedési igazgatási feladatok ellátása
3. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása
4. vállalkozói igazolványok kiadása
5. anyakönyvvezetői, házasságkötési és a névviseléssel kapcsolatos feladatok ellátása
6. a választással, népszavazással kapcsolatos feladatok ellátása
7. az útlevél ügyintézéssel kapcsolatos feladatok
8. egyéb feladatok ellátása
9. a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadása
10. elektronikus ügyintézés
11. tulajdonilap-másolat szolgáltatás
12. Vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyek

1. Személyazonosító igazolványok kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokban:

- dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról;
- dönt a talált személyazonosító igazolvány visszaadásáról;
- a törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból;
- továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának (a továbbiakban: Központi Hivatal) a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat;
- intézkedik a - személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett - adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésről;
- értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a Központi Hivatalt és a találásról a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot;
- kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az 1992. évi LXVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999.(XI.24.) Korm. rendelet határozza meg az okmányiroda e területtel kapcsolatos részletes feladatait.

2. A közúti közlekedési igazgatási területen az okmányiroda az alábbi feladatokat látja el:

- ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;
- a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról;
- ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;
- ellátja a fenti pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
- átvezeti a nyilvántartáson az fenti pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;
- továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;
- az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését;
- gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány- és rendszámtábla körözés elrendeléséről.

A közúti közlekedési igazgatás részletes szabályait: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet állapítja meg.

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok:

- kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történő átvezetését;
- végzi a polgárok személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
- ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő első fokú hatósági feladatokat;
- a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
- közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
- gondoskodik a személyes adatok védelméről;
- továbbítja az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, illetve átvezeti a helyi nyilvántartásban az adatok változását;
- ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
- végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
- ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

Egyéb feladatok:
- adatszolgáltatás a helyi nyilvántartás adattárából a társirodák, intézmények, magánszemélyek stb. részére ezekről külön nyilvántartás vezetése,
- hatósági bizonyítványok, másolatok (házasságkötéshez, személyi igazolvánnyal történő ellátásához) kiállítása,
- helyi nyilvántartás folyamatos karbantartása, KÖNYV-től kapott listák feldolgozása, cserelapok rendszerezése, a megfelelő állományba (aktív, passzív) állományba besorolása,
- lakcímjelentő lapok feldolgozása (kódolás, a nyilvántartó lapokon történő átvezetés, számítógépes rögzítés, hetenkénti továbbítás a TÁH-hoz),
- lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárás lefolytatása,
- anyakönyvi változások átvezetése a nyilvántartáson,
- tartózkodási hely érvénytelenítésével kapcsolatos feladatok (minden esetben értesítés is), külön regiszter vezetése,
- bevándorolt, menekült, hazatelepült és magyar állampolgárságot szerzett személyek személyazonosító jelének igénylése, személyi igazolvánnyal történő ellátása érdekében igazolások kiállítása,
- közterületek névváltoztatásával kapcsolatos feladatok.

A részletes szabályokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint e törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.

4. Vállalkozói igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok:

- az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása, cseréje,
- az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók nyilvántartása ,
- a központi nyilvántartásból történő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok,
- adatszolgáltatás, értesítési kötelezettség az APEH, a Központi Statisztikai Hivatal, illetékes társadalombiztosítási szerv felé.

A részletes szabályokat az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény, valamint az egyéni vállalkozói igazolványokról szóló 129/ 2000. (VII.11.) Korm. rendelet határozza meg.

5. Az anyakönyvvezetői, a házasságkötési és a névviseléssel kapcsolatos feladatok ellátása során:

- vezeti a születési-, házassági- és halotti anyakönyveket,
- vezeti az apai adatok nélkül születettek szigorúan bizalmas nyilvántartását,
- vezeti a születési-, házassági- és halotti anyakönyvek betűrendes névmutatóit,
- vezeti az utólagos bejegyzések névjegyzékét,
- átvezeti a mindhárom típusú anyakönyvben a helyesbítéseket, kijavításokat,
- átvezeti az anyakönyvben a helyi családi események bekövetkezte miatti- valamint az ország bármely részéről és külföldről a társhatóságoktól érkezett okirat alapján- utólagos bejegyzéseket,
- előzetes és utólagos teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok, válás utáni névváltoztatás, BM. névváltozás, külföldi állampolgárságú újszülött szüleinek családi állapotára vonatkozóan honosítás, visszahonosítás, állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem, születési, házasság, haláleset hazai anyakönyvezése, egyéb adatok személyes nyilatkozatba történő foglalása, személyi adatok pontosítása érdekében saját hatáskörben jegyzőkönyvet vesz fel (ide tartozik a házasságkötés előtti hivatalos jegyzőkönyv felvétele is),
- rendszeresen adatot szolgáltat a személyiadat-és lakcímnyilvántartó helyi szerv, társhatóságok
- (gyámhatóság, más anyakönyvi szerv, megyei TÁH, és KSH) felé,
- alkalmanként - kérelemre - adatokat szolgáltat a rendőri szervek, Belügyminisztérium különböző szervei és a Csongrád Megyei Levéltár felé,
- közreműködik a házasságkötésnél, állampolgársági eskü letételénél és esetenként névadó ünnepségeken (a hivatal munkarendjén túl is),
- külföldi állampolgárok házasságkötésével kapcsolatos feladatokat lát el,
- jubileumi évfordulók rendez meg és azokon közreműködik,
- holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapításával kapcsolatos anyakönyvi feladatokat lát el,
- honosított és visszahonosított külföldi állampolgárok magyar személyi számát megigényli,
- honosítási és visszahonosítási ügyekben a külföldi állampolgárok számára részletes tájékoztatást nyújt,
- honosítási kérelmeket és a szükséges okiratokat átveszi és továbbítja a Belügyminisztériumba,
- a honosított állampolgárokról az állampolgársági törvényben foglaltaknak megfelelően a hatóságokat értesíti,
- megkeresésre, kérelemre anyakönyvi kivonat, másolat, értesítést állít és ad ki,
- gépi rögzítést végez az 1,2,3,4,5,6,7-es válási lapokról,
- alapiratokat kezel.

A részletes szabályokat az anyakönyvekről, a házassági eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet határozza meg.

6. Választással, népszavazással kapcsolatos feladatok:

- választói névjegyzékek folyamatos karbantartása (elhaltak, költözködők törlése, felvétele, új értesítők kiállítása), a változásokról külön jegyzék vezetése szavazókörönként,
- választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának folyamatos karbantartása,
- igazolások kiállítása,
- népszámlálással kapcsolatos feladatok,
- feladatkörhöz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátása.

7. Útlevél ügyintézéssel kapcsolatos feladatok:

- magánútlevél kiadására irányuló kérelmek átvétele,
- kérelem adatainak ellenőrzése, a kérelem továbbítása az úti okmányt előállító szerv felé,
- leadott útlevelek érvénytelenítése, illetve intézkedés azok megsemmisítéséről,
- határátlépési engedéllyel összefüggő hatósági ügyek ellátása,
- ideiglenes magánútlevelek átvétele,
- elhunyt személyek úti okmányainak átvétele.

Az útlevél ügyintézéssel kapcsolatos okmányirodai feladatokat az 1998. évi XII. törvény, a 101/1998.(V.22.) Korm. rendelet, a 37/1998. (VIII.18.) BM rendelet, valamint a 15/2001. (VII.5.) BM rendelet határozza meg.

8. Mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadása:

- dönt a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, visszavonásáról, meghosszabbításáról, cseréjéről, pótlásáról,
- ellátja a feladatkörhöz kapcsolódó nyilvántartási feladatokat.

A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadásával kapcsolatos okmányirodai feladatokat a 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet határozza meg.

9. Elektronikus ügyintézés:

-a regisztrációs szerv (okmányirodán) előtt megjelenő ügyfél kérelmére elvégzi az ügyfélkapu megnyitásához szükséges regisztrációt.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes okmányirodai feladatokat egyebekben a 193/2005.(IX.22.) Korm. rendelet határozza meg.

10. Tulajdonilap-másolat szolgáltatás:

- kérelemre vagy megkeresésre az ingatlan-nyilvántartási számítógépes adatbázisból tulajdonilap-másolatot szolgáltathat,
- a tulajdonilap-másolatok kiadásáról naplót készít.

Az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatás részletes szabályait a 248/2005.(XI.15.) Korm. rendelet határozza meg, amely 2006.január 01. napján lép hatályba.

11. Egyéb feladatok:

- APEH igazolvánnyal kapcsolatos adatpontosítás, javítás,
- kollégisták személyi állományának ellenőrzése normatív támogatásokhoz,
- személyiadat- és lakcímnyilvántartás koordinációs feladatai keretében intenzív munkakapcsolatban áll a Polgármesteri Hivatal minden szervezeti egységével, ezek közül is kiemelten a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodával, választások alkalmával a Jogi-Közgazdasági Iroda Önkormányzati Csoportjával és a Városstratégiai Iroda Informatikai Ügyekkel foglalkozó szervezeti egységével..

12. Vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyek:

- ügyfelek fogadása, felvilágosítás, általános jellegű ügyfél eligazítás
- telepengedélyezési eljárással kapcsolatos összes feladatok ellátása a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet alapján,
- piac működésével kapcsolatos hatósági ügyek,
- működési engedéllyel kapcsolatos feladatok ellátásában történő közreműködés
- ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások ellenőrzése jogszabályok alapján
- vállalkozók működésére vonatkozó helyszíni ellenőrzési feladatok, az ellenőrzések során feltárt hiányosságokkal kapcsolatos hatósági intézkedések megtétele,
- pénznyerő automaták üzemeltetésével kapcsolatos jegyzői feladatok előkészítése,
- fizető vendéglátással kapcsolatos ügyintézés,
- tolmácsigazolványok kiadása.