Hódmezővásárhely.hu | Nevezetességek s-zs

Nevezetességek s-zs
a A

A-E -:- F-M -:- N-R -:- S-Zs

Serház
(Serház tér 2.)

Gróf Károly Sándor (1669-1743) 1726-ban építette az első serfőző házat a Kistó-ér partján. Helyére özv. gróf Károlyi Józsefné 1804 és 1809 között impozáns méretű serházat emeltetett (180 m hosszú, 15 m széles). A klasszicista épület vastag falú, bolthajtásos, eredetileg zsindelytetős volt. Alatta teljes hosszában pince, amelyből két "alagút" vezetett a Kistó-ér partjára, innen nyerték a hűtővizet. A 20 és 30 hl-es vörösréz kazánokban évente 1800 hordó sört főztek. Volt az épületben örlőmalom is, amelyet a "taposómalomban" ökrökkel járattak. A malom szerkezete nyomta fel a kádakba a mintegy 40 ezer liter vizet. Az épületegységben olajmalom, pintérműhely, istállók és ólak, valamint a kezelőszemélyzet is helyet kaptak. Az uradalom haszonbérlők által működtette, amíg 1873-ban a város meg nem vásárolta. Keleti felében 1880-tól a század végéig a kórház kapott helyet, majd a városi kertészet működött benne. A nyugati részt a temesvári hadtestparancsnokság bérelte mintegy negyedszázadon keresztül huszárszázada számára (innen a "kaszárnya" elnevezés). Később a Kalmár rostagyár bérelte, majd 1939-ben itt kapott helyet a méntelep. 1903-ban a város itt adott két szobát Tornyai Jánosnak. Jelenleg a Hód-Mezőgazda Zrt. központja. Udvarában Szabó Iván Játszó csikók szobra látható.

Simon-palota
(Kinizsi u. 1. )

A fiatalon elhunyt Magyar Ede egyik utolsó alkotása. A szecesszió és a historizmus jegyeit magán viselő palota építését Magyar Ede halála után Takács János fejezte be 1914-ben. A palota tulajdonosa Simon János, az 1920-ban alakult Hangya Szövetkezet alapítója volt. A főbejárat két oldalán a konzolokon nyugvó női fejek, a kapuzat díszítésének szecessziós vonalvezetés, gazdagon tagolt homlokzat dombormű díszei harmonikusan illeszkednek egymáshoz. (Magyar Ede (1877-1912) szegedi műépítész. Nyugat-európai tanulmányútja után főleg Szegeden és környező városokban tervezett épületeket. Kiemelkedő munkái: Reök-palota, Unger-Mayer-ház, Scháffer-ház Szegeden.)

Susáni templom
(Klauzál u. )

A református templom és lelkészlak terveit Borsos József készítette. Az építéssel Katona Gyula és Strucskó József építőmestereket bízták meg (1910). A templom vasbeton bolthajtással, jellegzetes préstégla díszítéssel készült. A templomkertben látható a második világháború susáni áldozatainak emléktáblája. (Borsos József (1875-1952) Hódmezővásárhely főmérnöke, majd Debrecen főépítésze. Tornyai János és Pásztor János barátja. Debrecenben a krematóriumot, református templomot, stb. építette. Sándy Gyula stílusát folytatva alakította ki jellegzetes téglaépítészetét.

Szarvas vendéglő (Tűzoltólaktanya)
(Szent István tér 1.)

A jelenlegi tűzoltólaktanya a földesúr által a 19. században épített kis fogadó helyén, az akkori Kispiac téren épült fel 1903-ban. Az eklektikus épület tervezői László Richárd és Ferencsik Aladár budapesti műépítészek. A híres Szarvas vendégfogadót és kávézót 1903 és 1941 között bérlők kezére adta a város. Mint vendéglő 1941-ben szűnt meg. A Hódi Pál utcából ideköltöző tűzoltóság szertárakkal és garázsokkal bővítette az épületet.

A Szántó Kovács-zendülés emlékhelyei

1894. április 22-én a csendőrség és a földmunkások összetűzése országos visszhangot váltott ki. A hatósági erőszakon felháborodott zendülők ostrom alá vették a városházát, hogy kiszabadítsák vezérüket. Szántó Kovács Jánost (1852-1908). A következő év tavaszán hozták meg az ítéletet Szántó Kovács és társai ellen. A városháza főbejárata melletti falrészen emléktábla hívja fel a figyelmet a vásárhelyi agrármozgalomra. A Kossuth tér keleti oldalán 1965-ben avatták fel Somogyi József szobrászművész Szántó Kovács emlékművét. A parasztvezér díszsírhelye a Kincses temetőben található.

Szent István templom
(Szent István tér)

Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.

Szeremlei Sámuel-emlékek

Szobrának elkészítése 30 évet váratott magára, hiszen a város törvényhatósága már 1937-ben szükségesnek tartotta felállítását, amikor utcát neveztek el róla. A Bethlen Gimnázium előtti parkban 1968-ban avatták a mészkőből készült mellszobrát, Stremeny Géza alkotását. A gimnázium pantheonjában Oláh Éva gipszdomborműve őrzi emlékét (1967). A Kincses temetőben lévő családi sírboltban nyugszik. Születésének 150. évfordulóján az Újtemplom falán emléktáblát, a Szeremlei utca elején Návai Sándor domborművét helyezték el.
(Szeremlei Sámuel (1837-1924) történetíró, református lelkész. 1871-ben telepedett le a városban és itt élt haláláig. 1900 és 1913 között öt kötetben megírta a város történetét 1848-ig. Országos viszonylatban is kiemelkedőt alkotott. Történetírói tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban levelező tagjává választotta. 1917-ben a debreceni egyetem díszdoktorrá avatta.)

Szilárdy-ház
(Kossuth tér 6.)

A görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária, Strenga és Kertner szegedi vállalkozókkal építette 1880-ban. Városunk egyik első emeletes épületét kékesszürke festéséről a nép szürke palotának, később Lotta-palotának nevezte. Szürke színét 1908-ban vesztette el. Az épület koraeklektikus, közepén félig kiemelt korinthoszi oszlopok. A balusztrádos erkély félkörív alakú, az ablakok háromszögletű és íves záródásúak.

Tabáni templom
(Pálffy u. )

1903-1904-ben épült fel Borsos József tervei alapján, Kovács József és Hézső István helybeli vállalkozók kivitelezésében. A templom a téglaépítészet egyik legjellegzetesebb megjelenési formája. A templomkertben látható Szőnyi Benjámin mellszobra, Szőnyi Endre alkotása.

Takács Ferenc emléktáblája
(Dr. Rapcsák András u. 24.)

Takács Ferenc (1893-1956) szociáldemokrata politikus, 1935-1939 között a város országgyűlési képviselője. 1944 végén a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották, 1945-ben iparügyi miniszter lett. 1950 és 1955 között a Rákosi-rendszer törvénytelenül börtönben tartotta. Valódi rehabilitációja 1991-ben történt meg, amikor a város díszpolgárává választotta. Emléktábláját az egykori munkásotthon falán helyezték el (Szabó Iván).

Tiszttartó ház (->Inspektorális kvártélyház (Tiszttartó ház))

Tornyai János-emlékek

Tornyai János (1869-1936) festőművész Hódmezővásárhelyen született, Susánban nevelkedett. Székely Bertalan (1835-1910), Lotz Károly (1833-1904) és Greguss János (1837-1892) tanítványa. A Serházban kapott műtermet és lakást. Dolgozott a Tuhutum u. 23. számú házban, élete utolsó éveiben a Futó Mihály (ma Hősök tere) 4. szám alatt. Fő művei (Juss Vihar, Gémeskút, Csokorkötő) sz Alföldi Galériában láthatók. A Városháza közgyűlési termének Bercsényi és Deák képét ő festette. 1936-ban 600 festményét és 400 grafikáját a városnak adományozta. 1984 novemberében egykori budapesti lakásának felújításakor a padló alól további 717 festménye és rajza került elő, közti parkban látható mellszobra, amelyet 1956-ban lepleztek le, alkotója Gyenes Tamás (1920-1963). Hamvait a budapesti Kerepesi temetőből 1985-ben hozták haza. Ekkor avatták fel díszsírhelyét a Kincses temetőben, a mellszobrot készítette Máté István vásárhelyi szobrászművész. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon évenként kiosztják a Tornyai-plakettet. Emlékét még utca őrzi, a művészi kivitelű utcanévtábla Meszlényi János alkotása. Trischler Ferenc rézdomborítása a gimnázium panteonjában látható.

Tornyai János Múzeum
(Dr. Rapcsák András u. 16.)

A múzeum alapítása az 1904-es városi ipari és mezőgazdasági kiállításhoz kötődik. Tornyai János kezdeményezése, Kiss Lajos fáradhatatlan gyűjtőmunkája teremtette meg alapjait. Többszöri költözés után került végleges helyére, Imre József házába (1914). A századfordulón épült jellegzetesen préstéglás épület tervezője Sándy Gyula. A néprajzi gyűjteményt 1928-tól régészeti osztály egészítette ki. Banner János (1888-1971), a szegedi egyetem régészprofesszora vezetésével 1929-1944 között szinte minden évben ásatásokat végeztek a város határában. A leletek a múzeumba kerültek. A múzeumot a Kökénydombi Vénusz és oltár tette világhírűvé. A közel hatezeréves leletekből állt össze az 1970-ben megnyílt állandó kiállítás, Az újkőkor és rézkor művészete. A kiállítás 2005-ben megújúlt, a Múzeum állandó régészeti kiállítása a „Hétköznapok Vénuszai” címmel, a Kr. e. 7 évezred vége – Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon. A látogató az újkőkor emberének mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon – megtekinthető a Körös-kultúra Tiszajenő - Szárazparton feltárt házának rekonstrukciója. Az intézményben Kiss Lajos néprajztudós hagyatékából és dokumentumaiból emlékszobát alakítottak ki. Az emeleti termekben látható a vásárhelyi néprajz tárgyi emlékeit bemutató állandó kiállítás. A múzeum egész évben gazdag időszaki képzőművészeti kiállításaival vonzza a látogatókat.

Tűzoltólaktanya (->Szarvas vendéglő (Tűzoltólaktanya))

Újtemplom
(Kálvin János tér)

II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.

Újtemplomi református paplak (Karancsy-parókia)
(Kálvin János tér 7. )

A műemlék jellegű lelkészlak 1830 körül épült klasszicista stílusban. A földszintes épület homlokzatának középső rizalitján íves záródású keret nélküli ablakok adják a ház karakterét. Az államosítás után egy ideig postafiók volt, majd az Alföldi Porcelángyár bemutatóterme volt. A templom felőli oldalon újabb szárny épült hozzá.

Újvárosi templom
(Nádor u. )

A város harmadik református temploma adományokból épült (a legnagyobb Kovács Ferencé (1823-1895), 22 ezer korona). 1898-ban Sándy Gyula tervei alapján, Koncz Pál és Szabó Mihály kivitelezésében készült el. A templomkertben látható Újváros lelkészének, Györffy Józsefnek (1869-1929) portréja.

Unitárius templom
(Völgy u.)

Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen, de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház. A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken, Kruzslicz Károly építész tervei alapján.

Utcanévtáblák

Az 1960-as évektől kezdődően egyes utcákat a helyi művészek alkotásaival (reliefek, domborművek stb.) jelölik. A művészi utcanévtáblák különböző technikával és anyagokból készültek. A legjelentősebbek a személyiségeket ábrázoló táblák: Ady Endre, Banner János, Bercsényi Dániel, Deák Ferenc, Dózsa György, Imre József, Madách Imre, Medgyessy Ferenc, Nagy András János, gróf Széchenyi István, Szeremlei Sámuel, Táncsics Mihály, Tornyai János, stb.

Várhelyi Endre-relief
(Bakay u. 24.)

Várhelyi Endre (1924-1979) korán eljegyezte magát a zeneirodalommal, az operával, a színház világával. 1942 után hamarosan a város közkedvelt énekese lett. 1945-ben színtársulatot alakított. Főiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Operaház magánénekese lett. Reliefjét 1990-ben leplezték le.

A város címere és zászlója

Már a 17. századi várospecséteken szerepelnek a címerpajzs szimbólumai: a nap, a hold és a behajlított páncélos kar a nyílvesszőkkel. Mai formájában legkorábban 1873 után használták. A címerpajzs kék, a nap arany, a hold ezüst színű. A pajzs felett leeresztett rostélyú páncélsisak, rajta ötágú nemesi korona. A páncélsisak és a páncélos kar világosszürke. A címer díszítését két oldalt reneszánsz stílusú akantusz levelek képezik. A pajzs kék színe az eget és a vizet, a nap és a hold a nappalokat és éjszakákat, a lakosság foglalkozását, a páncélos kar a haza és a király iránti hűséget jelképezték. A város címere több épületen is látható: Városháza, Alföldi Galéria, Fekete Sas, stb. A város zászlója kék-sárga színű.

Városi Kórház (->Erzsébet Kórház)

Városi Levéltár
(Kossuth tér 1., Bajcsy-Zsilinszky u. 25.)

A levéltár régen csak a városi tanács szükségleteit elégítette ki. A közművelődésbe csak az utóbbi évtizedekben kapcsolódott be. A levéltár ma igazgatási és közművelődési feladatokat is ellátó tudományos intézmény. Ellenőrzi a hatáskörébe tartozó szervek iratkezelését, a begyűjtött iratanyagot belső munkája során rendezéssel kutathatóvá teszi. A városi levéltár első irata az 1691-ből datált Bercsényi levél. 1724-től őrzik a tanács jegyzőkönyveit, levelezéseket, kimutatásokat, térképeket, testamentumokat (végrendelet), stb. A levéltár most készülő épületében (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.) már megtekinthető a Nagy György-emlékszoba és a Vásárhely a századfordulón című kiállítás.

Vízbelépő
(Városi strandfürdő)

Ferenczy Béni (1890-1967) bronzszobrát 1962-ben állították fel. A férfialak kissé előrehajlik, jobb lábával vizet érintő mozdulatot tesz.

Vízmerítő (->Korsós lány (Vízmerítő))

Zeneiskola
(Kálvin János tér 4.)

A helybeli izraelita hitközség 1893-ban határozta el, hogy a Kispiac téren (ma Kálvin tér) lévő telkén bérházat építtet. A ház Bauer Henrik műépítész tervei alapján még ugyanebben az évben elkészült. A Központi Szállodának nevezett eklektikus stílusú épületben nyílt meg Kun Miksa vendéglője, 6 vendégszobával, kávéházzal, étteremmel. Egy ideig itt kapott helyet a Gabonacsarnok. 1953. december 1-től az Állami Zeneiskola működött benne, ma a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek ad otthont.

Zsinagóga
(Szent István tér)

Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.