Hódmezővásárhely Hódmezővásárhelyi séta

Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk.

A város főtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenőhelye az itt lakóknak. A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal: Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű, Szántó Kovács János emlékmű.

Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából.

A Református Ótemplomot a Kossuth tér északkeleti oldalán láthatjuk. 1713-ban Gróf Károlyi Sándor, a neki elmaradt adó egy részét a református templom tornyának építésére engedi át. 1725-ben tették a toronyba a Rákóczi- csengőt, melyet a város földesura, gr Károlyi Sándor adott el az egyháznak . A torony órája az első egymutatós kovácsoltvas óra az országban. Az óra és a csengő előzőleg II Rákóczi Ferenc fejedelem nagyecsedi kastélyában szolgált. A toronyban 1798-ban építettek őrszobát és sétálót. 1741-42-ben égetett téglából épült a lőréses védfal, melynek északi és déli része helyén 1890-ben templombazárt alakítottak ki. 1739-ben két – kazettás, festett fatáblás homlokzatú és mennyezetű, stilizált virágmintás ornamentikájú- karzatot építettek (ma az Iparművészeti Múzeumban látható), melyet 1892-ben kovácsoltvas szerkezetűre cseréltek.

A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át.

A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.

Az 1772. óta működő református iskola 1896-ban emelt épületében, a Bethlen Gábor Gimnáziumban látható Vásárhely neves szülötteinek panteonja. A gimnázium mögött húzódik az alföldi város egyik építészeti különlegessége, a kőfal. A szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat („kűfal”) emeltek 3 km hosszan.

A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből csodálatos panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain vásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről.

A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye.

A Kossuth tértől északra, a Dr. Rapcsák András utcán találjuk a Petőfi Művelődési Központot, amely mellett a Görögkeleti templom áll. Szemben a Tornyai János Múzeum, melyben sokféle időszaki kiállítást rendeznek. A város és tágas határa már hatezer éve lakott terület. A neolitikumból származó híres „Kökénydombi Vénusz” szobrocska és a különböző korokból származó régészeti emlékek a Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák A. u. 16-18.) állandó régészeti kiállításán láthatók. A Múzeum néprajzi kiállítással és időszakos képzőművészeti kiállítással is várja a látogatókat. Kiss Lajos, néprajztudós rakta le a Tornyai János Múzeum gazdag néprajzi gyűjteményének alapjait. A Tornyai János Múzeum régészei és restaurátorai együttműködve a Petőfi Művelődési Központ művelődésszervezőivel közös programokat szerveznek a múzeumlátogatók részére.

A Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállítása a „Hétköznapok Vénuszai” címmel, a Kr. e. 7 évezred vége – Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon. A látogató az újkőkor emberének mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon – megtekinthető a Körös-kultúra Tiszajenő - Szárazparton feltárt házának rekonstrukciója, Európa különböző tájairól érkeznek látogatók, hogy közvetlen közelről vehessék szemügyre a kökénydobi oltárt és Vénuszokat, vagy éppen a szegvári sarlós Istent.

A város főutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom, melynek középső hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A főbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiaknak címere látható.

Továbbhaladva az 1794-ben épült klasszicista uradalmi tiszttartóház hosszan elnyúló, középen tümpanonnal díszített épülete látható.

Magyarország első EMLÉKPONT-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Emlékpontunk mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta több mint negyven ezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra.

Az épület építtetője és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt. Az Andrássy úti emeletes épületet 1924-ben építtették. A 140 öl nagyságú 5179 sz. beltelket 1923. október 22-én vásárolta meg fele-fele részben feleségével, Majsay Juliannával. Az emeletes épületben 12 szoba volt, a földszinten pedig üzletek voltak.

Elkanyarodva az utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, előtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található.

Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik, amelynek közepét Nagy András János kútja díszíti. Az 1882-ben fúrt artézi kút mögött az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma, az Újtemplom áll. A tér északkeleti oldalán a zsidó hitközség által 1893-ban emelt épület látható, amely ma a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek ad otthont.

Továbbhaladva a jobb oldalon látható az izraelita templom eklektikus épülete. A mór stíluselemeket is felhasználó impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város a Holokauszt. 60. évfordulójára korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a „Magyar tragédia 1944.” megrázó kiállításnak ad helyt. Részleteket láthatnak látogatóink Csorba Mária – Tóth Attila „Térdeplő idők” c. dokumentumfilmjéből, a vásárhelyi deportáltak visszaemlékezéseiből. A Holokauszt Múzeum anyagát a Terror Háza szakmai segítségével állítottuk össze.

A Szent István téren felállított Szent István lovas szobor, Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István Római Katolikus templom áll.

A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik (Rákóczi u. 101.)

Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki.

A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítőit a Hímzőműhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.).

A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petőfi u. 6.), magángyűjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának.

A régi népi életmóddal a Kopáncsi Tanyamúzeumban (47-es út Szeged felé) ismerkedhetünk meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt a Vásárhelytől 13 km-re fekvő kiállítóhely.

A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. A városközponttól 13 km-re találjuk.

A város látnivalói minden belföldi és külföldi turistának felejthetetlen élményt nyújtanak. A múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok mellett a strandfürdő, és fedett uszoda is várja az idelátogató vendégeket.

A vásárhelyi fürdőélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza – a város központjában már 1930-tól üzemel fürdő. A Városi Strand-, Termál és GyógyfürdőVárosi Sportuszoda sokszínű szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. Hódmezővásárhely szívében, nagy kiterjedésű, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthető helyen, nyugodt környezetben több, szabadtéri termálvizes medence kínál enyhülést a reumatológiai panaszok enyhítésére. A strand mellett épült nemzetközi szintű sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerű Városi Sportuszoda sokszínű szolgáltatással várja a sportolni vágyókat.

Kirándulások a város környékén

A téglagyári kubikgödrök Hódmezővásárhely ÉK-i részén, közvetlenül a belterület határán helyezkednek el, mintegy 20 ha kiterjedésben. A természetes élőhelyet egy tanösvényen járhatjuk be. A terület kerékpár- és közúton is megközelíthető. A látogatókkal, diákcsoportokkal a 11 állomást 1,5 -2 óra alatt tehetjük meg. A tanösvény teljes hossza 2400 m. Közvetlen szomszédságában a 19-20. század fordulós Téglagyári épületek láthatók. A vizes élőhely mellől a város 19. századi képe tárul elénk.

A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdősávokkal határolt szikes legelői, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé.

6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élő-Tisza kedvelt fürdőhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetőséggel. A két települést összekötő kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dűlőutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetőséget.

A mártélyi üdülőterületen a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. Kiválóan alkalmas erdei iskolák oktatási céljaira, előadások, foglalkozások megtartására. Ajánljuk továbbá cégek továbbképzéseinek, meetingjeinek, tréningjeinek helyszínéül. 2005. évben került átadásra a 2.650 m, átlagosan 2-2,5 óra alatt teljesíthető ártéri tanösvény.

Hamisítatlan magyar vendégszeretettel invitálunk mindenkit városunkba, melyet az évente megrendezendő kulturális és művészeti programok messze földön híressé tesznek.

Vásárhelyi Promenád – június-szeptember

A „hírös” Vásárhelyi Promenád hagyománya elevenedik meg a város főterén minden nyáron. A korzózó polgárokat június közepétől szeptember végéig minden vasárnap délután színes kulturális programok, bemutatók szórakoztatják a Fekete Sas előtti téren.

Szent István ünnepe az egész város ünnepe lett

A Szent István-naphoz kötődő kulturális fesztiválon szabadtéri színházi előadások, folklór és zenei produkciók sora várja több napon keresztül a vendégeket. A rendezvényre és az azt kísérő borfesztiválra több tízezren voltak kíváncsiak az elmúlt években.

Vásárhelyi Őszi Tárlat és kísérőrendezvénye, a Kézműves kiállítás és vásár (október eleje)

Hódmezővásárhelyen jelentősek az időszakos, regionális, illetve csoportos és egyéni művészeti kiállítások, művészeti és kulturális szimpóziumok és konferenciák. Keramikusok alkotóhelye lett a város, Vásárhelyen a festők érezhetik a város szeretetét és támogatását, és a fotóművészek is új otthonra leltek. A kiállítások közül kiemelkedik az országosan is egyedülálló folyamatosságra visszatekintő képzőművészeti kiállítás, az alföldi realista festőiskola hagyományaiból táplálkozó Vásárhelyi Őszi Tárlat. 1954. óta az 54. őszi tárlat került megrendezésre 2007. októberében. A kísérő rendezvényen a térség kézműveseinek bemutatókkal egybekötött kiállítását és vásárát tekintheti meg a nagyközönség. Az Őszi Hetek programsorozata egészen decemberig tart.